Gyermekei épségéért aggódva a szülők rendre ellátják utódaikat jó tanácsokkal, mielőtt az utcára engedik őket, jó részük teljesen magára lányát, fiát, miközben a gyerek elkezd barangolni az interneten. Holott percről percre több veszély leselkedik a felnövekvő nemzedékre az értékes információk mellett a világhálón. Friss felmérés szerint a szülők harmada felelőtlenül engedékeny gyermeke internet-használatát illetően, noha 100 kiskorú huszada bevallotta: az interneten megismert ismeretlenekkel személyes találkozót is megbeszélt, és a tizenéveseknek csaknem harmada elszenvedett már enyhébb vagy súlyosabb zaklatást – a korántsem annyira virtuális világban.

Az Egyesült Államokban a 3-4 éves gyerekek is heti 6 és fél órát töltenek az internetezéssel, az 5–7 évesek már 9,2 órát, a 8–11 évesek csaknem 17 órát neteznek hetente. Európai, köztük magyar kortársaik sem lehetnek sokkal lemaradva mögöttük.

Ma, a biztonságos internet napja alkalmából a magyar Microsoft és a Digitálistudás Akadémia szakértői fórumot szerveztek az internetező gyerekek védelméről; a rendezvényen az érintettek, magyar kisiskolások is részt vettek, és szingapúri társaikkal skype-on beszélgethettek arról, hogy miként kerülhetik el az őket is megcélzó, ám nem nekik való tartalmakat. 

Szabó Gábor, a Digitális Tudás Akadémia szakértője szerint már nem járható út a gyerekek elzárása az internettől, bár sok esetben ez látszik az egyszerű és könnyű megoldásnak. Az iskolákban és otthon sem javasolt az okostelefon és internethasználat egyoldalú tiltása – már csak azért sem, mert ez nehezen megoldható, ráadásul az internet az oktatást is nagyban segíti. „Mindezek mellett azonban nem szabad félvállról venni az internetes megfélemlítés, megalázás, a cyberbullying lehetséges következményeit sem. A pedagógusoknak, szülőknek figyelniük kell arra, hogy mi történik a gyerekekkel, «magányosan» az internet virtuális világában, mert sajnos többször előfordult a közeli múltban, hogy már csak a tragédia bekövetkezte után, utólag derül ki, mi állt egy gyermek súlyos depressziója hátterében” – figyelmeztetett a szakember.

Grósz Judit, a Microsoft Magyarország marketing és operatív igazgatója a Windows 10-be beépült megoldásokat mutatott be, amelyekkel a gyerekek és szüleik igényei teljesíthetők. A szülő  ellenőrizheti az internetezéssel eltöltött időt, letilthat bizonyos alkalmazásokat, szűrheti a webes tartalmat, és heti összesítést kaphat arról, hogy gyermeke milyen oldalakat látogatott. Mindazonáltal, Grósz Judit a tudatformálás fontosságát is hangsúlyozta: „A Microsoftnál célunk, hogy a világ minden lakóját, vállalatát, közösségét, és így a gyerekeket is hozzásegítsük ahhoz, hogy többre legyenek képesek. Támogatjuk a fiatalokat, hogy megfelelő digitális írástudásra tegyenek szert és ezzel együtt magabiztos internethasználóvá váljanak, hiszen ezek a képességek ma már tartozékai az életnek, az érvényesülés alapfeltételei. A tanároknak és a szülőknek egyaránt nagy a felelőssége abban, hogy a fiatalokból «felelős digitális polgárokat» neveljenek, akik ismerik a viselkedési normákat és biztos digitális tudással rendelkeznek – és ehhez mi minden támogatást szeretnénk megadni”.

Szingapúrban a világon a legmagasabb, 87 százalékos az okostelefonok elterjedtsége, ezáltal a kelet-ázsiai mini államban egyedülálló tapasztalatokkal rendelkeznek a tudatos, biztonságos internetezés kultúrájáról. Szingapúrban már államilag megfogalmazott irányelvek is léteznek a CyberWellness-ről, azaz az egészséges internet-használatról. A szingapúri és a pesti diákok közösen öt pontban foglalták össze, mit gondolnak a biztonságos internethasználatról. Íme:

  • Nem hordunk felnőtt ruhát, nem nézünk felnőtt filmet, az internetünk is legyen gyerekeknek való!
  • Ha véletlenül felnőtt oldalra tévedünk, azt ne csak nekünk kelljen észrevenni, vegye észre az oldal is!
  • Ha van házirend az iskolában, legyen biztonsági szabályleírás az internet-használatra is!
  • Szüleink, tanáraink és barátaink segítsenek, legyenek nyitottak az őszinte beszélgetésre, fordulhassunk kortársainkhoz, ha az internettől mégsem azt kapjuk, amit szeretnénk, és ez problémát okoz nekünk!
  • Az iskolában interaktív és biztonságos számítástechnikai eszközök óvjanak minket az órákon!

Fontos tanulság, hogy a gyerekek nem vágynak rá, hogy felnőtt tartalmakba ütközzenek a világhálón. Ellenkezőleg, a felnőttektől, a technológiától, magától az internettől azt várják el, hogy térítse el tőlük a nem kívánt tartalmakat.

A kezdeményezésről filmfelvétel ITT.

Csökkenő bizalom, növekvő károk:

bemutatták a Cisco éves biztonsági jelentését

 

Ma délelőtt magyar szakújságírók előtt ismertette a Cisco két, vezető munkatársa, Ács György, a világcég térségi hálózatbiztonsági szakértője és Csordás Szilárd, a Cisco IT biztonsági konzulense a cég legfrissebb, éves biztonsági jelentését (2016 Annual Security Report), amelynek középpontjában a kiberbiztonság áll.

A kutatás szerint a szervezeteknek még a fele sem (45 százaléka!) bízik meg saját biztonsági felkészültségében, elsősorban az egyre merészebb és rugalmasan megtervezett támadások miatt. A megkérdezett vezetők azzal is tisztában vannak, hogy a szabályozói szervezetek és a befektetők elvárják a kiberbiztonsági kockázatok szakszerű kezelését. A digitalizáció terjedése további kihívások elé állítja az üzleti és közszférát egyaránt.

A jelentés kiemelten foglalkozik azokkal a kihívásokkal, amelyekkel a vállalatok szembesülnek a mind gyakoribb és gyorsan fejlődő támadások miatt. A kiberbűnözők egyre több legális forrást használnak fel igen jövedelmezőnek bizonyuló akcióikhoz: a zsarolóvírusok (ransomware) használatával elkövetett egyetlen közvetlen támadássorozat átlagosan 34 millió dolláros bevételt hozhat a bűnözők számára évente.

A sok esetben elöregedett infrastruktúrák, valamint az elavult vállalati rendszerek és gyakorlatok fokozott veszélynek teszik ki a vállalatokat. A nagyvállalatok Magyarországon is elkezdtek rájönni, hogy fontos a biztonsági támadások elleni védekezés, de nem elégséges. Egyre több cég foglalkozik már azzal, hogy mi történhet támadás után, hogyan lehet minél hamarabb a támadást lokalizálni, nyomon követni, és a költségeket csökkenteni.

A biztonsági jelentés részeként a Cisco 12 országból jó 2400 IT-biztonsági szakértőt kérdezett meg a biztonsággal kapcsolatos problémákról. Kiderült: mind több szervezet igyekszik válaszlépéseket tenni a biztonságos működés céljából. A megkérdezett vállalatok 90%-a törekszik a kiberbiztonságot egyik fő célként kezelt működésre, és oktatja is erre munkatársait. Növekedést mutat a házon belüli biztonsági szabályozások száma is (66%), illetve egyre többen (52%) bízzák külső szakértőkre a biztonsági ellenőrzést és tanácsadást, valamint az incidenskezelést.

 

A jelentésben szereplő legfontosabb trendek:

Elavult infrastruktúra: tavaly az előző évinél 10 százalékkal kevesebben nyilatkoztak úgy, hogy biztonsági rendszerük napra kész. A Cisco felmérése szerint az internetes eszközök 92 százalékán ismert sérülékenységek találhatók. A vizsgált eszközök csaknem harmadára (31 százalék) pedig már nincs gyártói támogatás.

A kkv-k, a gyenge láncszemek: egyre több nagyvállalat világítja át a beszállítói láncot és kisvállalati partnereit, mivel ezek a vállalkozások az eddiginél is kevesebb védelmi eszközt és folyamatot alkalmaznak. A múlt két évben a webes biztonsági megoldásokat alkalmazó kkv-k száma tizedével csökkent. Ez a strukturális sebezhetőség hatalmas kockázat a nagyvállalatok számára.

Növekvő kiszervezés: A szakemberhiány miatt a vállalatok egyre inkább a feladatok kiszervezésével tartják egyensúlyban biztonságukat. A kiszervezett feladatok közé tartozik a tanácsadás, a biztonsági ellenőrzés, illetve az incidenskezelés. A kis- és középvállalatok sok esetben szegények a hatékony védekezéshez, így részben teendők átruházásával próbálnak javítani a biztonságon, minekutána a kiszervezés aránya a 2014-i 14-ről 23 százalékra nőtt 2015-ben.

Új támadási infrastruktúrák: az online bűnözők olyan sebezhető keretrendszerek beiktatásával segítik támadásaikat, mint például a WordPress, valamint akcióikhoz felhasználják a közösségi média felületeit is. A bűnözők által használt WordPress-domének száma csaknem két és félszeresére nőtt tavaly.

Böngésző alapú adatszivárgás: bár a biztonsági szakemberek gyakran alacsony szintű fenyegetésként tekintenek erre a problémára, azonban a rosszindulatú böngésző-kiterjesztések eleve forrásai a nagy adatszivárgásoknak, és ezek a vállalatok 85 százalékát érintik. A reklámprogramok (adware), a fertőzött hirdetések (malvertising), sőt, az egyszerű weboldalak is eredményezhetnek adatvesztést, ha használóik nem frissítik rendszeresen a szoftvereiket.

A DNS (Domain Name System) vakfolt: az ismert kártevők 92 százaléka használja a DNS-t, mint kulcsfontosságú tényezőt, amely gyakran vakfolt a biztonsági szakembereknek. A DNS-hez értők általában más informatikai részlegen dolgoznak, így kevésbé tudnak együttműködni a biztonsági kollégákkal.

Gyorsabb felderítési idő: egy kiberbiztonsági incidens felderítési idejét az iparág 100-200 napra becsüli. A Cisco ezt először 46 órára, majd az elmúlt fél évben 17,5 órára csökkentette. A rövidebb felderítési idő látványosan enyhíti a kibertámadások által okozott károk mértékét, csökkenti a kockázatokat és hatásukat a használók és az infrastruktúrák esetében.

Bizalom: egyre több szervezet működését érinti a digitalizáció. Az eszközöktől, szenzoroktól, alkalmazásokból érkező, folyamatosan növekvő adatmennyiség új igényeket gerjeszt az átláthatóság, a megbízhatóság és a felelősség területén.

A mai jelentésismertető összefoglalója itt; tessék kattintani!

Együtt a biztonságos internetért – Te mit teszel érte?

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat felkérésére informatikai vállalatok, civil szervezetek és gyerekek fogtak össze, hogy a biztonságos internet nap alkalmából felhívják a figyelmet a mostaninál is biztonságosabb és jobb internetezés fontosságára és alapvető szabályaira.

A biztonságos internet napjának budapesti eseményén Gonda Gábor, a Hewlett Packard Enterprise ügyvezetője, a Gyermekmentő Szolgálat tagja a többi között hangoztatta: a szülők, a felnőtt társadalom felelőssége, hogy megértessék a felnövekvő nemzedékkel: bár az internet mindenekelőtt a haladás, a tájékozódás, a tanulás, a kommunikáció kiemelkedően fontos eszköze, sajnos, veszélyeket is rejt.

Molnár Ágnes, a biztonságos internet napi program koordinátora bemutatta a „Lájkvadász” című társasjátékot. Az új, ingyenes társasjátékot szeretnék a lehető legtöbb iskolába eljuttatni (75 oktatási intézmény máris megkapta), hogy ezzel is ösztönözzék a diákokat az online technológiák biztonságos használatára. A tanárok számára segítséget nyújthat a biztonságos internet nap alkalmából az Európai Unió összes országában megjelent a, „Web we want” munkafüzethez tartozó tanári kézikönyv is, amelynek magyar változata letölthető a saferinternet.hu oldalról.

Beleznay Péter, a Pannon Egyetem Információbiztonsági Kutató és Fejlesztő Központjának szakértője a HTTP Alapítvány megbízásából bemutatta azokat a veszélyeket, amelyek a nem körültekintő módon internetezőket fenyegethetik. A rendezvény hallgatósága előtt egy nyílt hozzáférési pontra (AP) felcsatlakozó „áldozat” levelezését lehallgatva és azt visszafejtve szemléltette, mennyire könnyű érzékeny adatokat – a használó nevét, jelszavát, a teljes levelet – eltulajdonítani és azt tetszés szerint, akár aljas célokra is felhasználni.

A téma szakértői arról értekeztek, hogy mi példaértékű és mi nagyon káros a fiatalok online tevékenységében. Megállapították: aggasztó a zaklatás, a gyermekbántalmazásról készült fotók számának radikális növekedése az interneten. Kiemelték a szülők felelősségét: az oktatást a szülőkkel kell kezdeni, hogy ők továbbadhassák a gyerekeknek, ugyanakkor a szülők is tanulhatnak a gyerekektől, mert sok tekintetben előttük járnak. A felnőttek számára eszköz az internet, a fiataloknak élettér. Szó esett a 20–30 év közötti szülőkről, akik digitális bennszülöttként internet-használati szokásaik tekintetében is példaként szolgálnak gyermekeiknek. Kiemelték, fontos a digitális technológiák fejlesztése, és hogy minél több fiatalhoz eljussanak a modern eszközök, ám fontos a felelős használatuk.

A szervezők az idén pályázatot írtak ki a biztonságos internet napja alkalmából. A fiatalok háromperces kisfilmekkel nevezhettek be animáció, rövidfilm vagy riportfilm műfajban. A 17 pályaműből szakmai zsűri választotta ki a legjobbakat.

Általános iskola kategóriában:

Az elérhető maximális pontszám: 90 pont.

1. Kódfejtők (Halász Bence, Antal László, Komócsin Sára, Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Debrecen), 83 pont

2. Penészlek Team (Varga Boglárka, Küzmös Mariann Beáta, Stefán Krisztofer, Szőnyi Krisztián, Penészleki Általános Iskola, Penészlek), 59 pont

3. Enter (Pintér Lilla, Horváth Eszter, Katona Máté, Szent Imre Általános Iskola, Kisnána), 55 pont

Középiskolai kategóriában:

1. Andrassy Films (Munkácsi Péter, Kállai Béla, Szendi Mátyás, Miskolci SZC Andrássy Gyula Szakközépiskolája, Miskolc), 77,5 pont

2. ImakeUsee (Szakáll Mátyás, Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas), 72,5 pont

3. Eördegh-Gál Dávid (Petrik Lajos Szakközépiskola, Budapest), 66 pont

Különdíj: Gamernerds (Farkas Kristóf, Franer Vivien, Báthori Cserne, Közgazdasági Politechnikum, Budapest)

Felsőoktatási kategóriában:

1. Rózsa Gábor (Debreceni Egyetem, GTK – Kereskedelem és Marketing, Debrecen) 79,5 pont

2. Horváth Eszter (Szabad Bölcsészet szak) 59,5 pont.