Erzsébet (1207–31) II. András és a – később meggyilkolt – merániai Gertrúd lányaként Sárospatakon született. Négyévesen elküldték a türingiai Creuzburg várába, ahol együtt nevelkedett a hét évvel idősebb jövendőbelijével, IV. Lajos türingiai őrgróffal.
Tizennégy évesen férjhez is ment hozzá. A legenda szerint a vallásos, jótékonykodó Erzsébetnek férje családja megtiltotta, hogy alamizsnát vigyen a szegényeknek, és midőn egy hideg reggelen kenyérrel teli köténnyel osont ki a várból, a férje kérdőre vonta. Ám a kenyérdarabok hirtelen piros rózsákká változtak. A csodát számos képzőművészeti alkotás megörökítette.
Lajos egy keresztes hadjáratban meghalt, bátyja, IV. Henrik került a trónra, és földönfutóvá tette Erzsébetet: elűzte az udvarból, három kis gyermekével együtt. Ő anyai nagybátyjához, Egbert bambergi püspökhöz menekült, majd Marburgban ferencesként betegeket, koldusokat ápolt, kórházakat alapított, szőtt és font. Ott is halt meg mindössze 24 évesen. Személyéhez legendák fűződnek.
Emlékét a marburgi templom mellett elsősorban Wartburg vára őrzi, a benne látható mozaikképekkel és szobrával. A történelmi vár – amelyben később Luther Márton lefordította németre a Bibliát – az UNESCO Világörökség része.
Andechs Németország, különösen a bajorok egyik legnépszerűbb búcsújáró helye, az Erzsébet-kultusz ott – a családi kötődés okán is – talán még nagyobb, mint általában német földön.
A hatszáz éves kolostorban őrzik Erzsébet menyasszonyi ruháját. Szent Erzsébet – mint említettük – a Bánk bánból ismert Gertrúd leánya volt, a királyné családi gyökerei a felső-bajorországi Andechsbe nyúlnak vissza, testvére, Hedwig von Andechs, akárcsak Erzsébet, kiérdemelte, hogy később szentté avassák.
Az andechsi templom mellett fehér kőszobor örökíti meg a „rózsacsodát” a koldussal, emellett a magyar szent nevét még egy forrás is viseli ott, amelynek vize állítólag csodatévő: gyógyhatást tulajdonítanak neki, főleg szembetegségekre…
Amiről bizonyára kevesen tudnak: a kolumbiai fővárosnak és a prímás-érseki egyházmegyének, illetve több egyházi és oktatási intézménynek a neve ugyancsak magyarországi Erzsébetet, a védőszentet idézi.
A magyarázat: miután a térséget spanyolok meghódították, türingiai szerzetesek is részt vettek az indiánok hittérítésében. Így ők vitték át az őslakosok tudatába, hogy a mindaddig imádott isteneik elvetendők, ellenben „Santa Isabel de Hungría” minden tiszteletet megérdemel. Bogotában tehát ezzel a névvel él tovább Szent Erzsébet emléke. A katedrálisban őrzik egyik ereklyéjét, amelyet a mellszobrában rejtettek el.
