Az OECD február közepén a novemberi 0,3 százalékpontos csökkentés után újabb 0,3 százalékponttal, 3%-ra csökkentette a világgazdaság 2016-ban várható növekedési ütemét. A nemzetközi szervezet ezért az állami beruházások növelését és a szerkezeti reformok végrehajtását sürgeti; mindenekelőtt az euró-zónában. Az OECD szerint az euró-zóna gazdasága az idén lassulva, alig 1,4%-kal növekszik, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb az Európai Bizottság két héttel azelőtti előrejelzésénél.

Ez nyilvánvalóan kedvezőtlen jel a magyar kivitel és általában a gazdaság számára. Ráadásul a nemzetközi politikai kockázatok továbbra is nagyok, növekszik a kétsebességes EU létrejöttének valószínűsége. Ez főleg hosszú távon rontaná Magyarország kilátásait.

A magyar gazdaság idei lassulásának fő oka azonban nem az export fékeződése, hanem a beruházások 5% körüli visszaesése lesz. Ez utóbbi oka az EU-támogatások csökkenése és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága. Ugyanakkor a fogyasztás kissé gyorsulhat, 2,5-3% körül lehet a kissé erősödő bérkiáramlás, valamint az 1 százalékpontos szja-csökkentés hatásánál kisebb (0,8% körüli) áremelkedés miatt. A kormányzat az EU-transzferek gyorsított lehívása, a lakásépítések ösztönzése és az MNB növekedéstámogató programja révén igyekszik serkenteni a növekedést. Ezektől azonban inkább csak jövőre várható érdemi hatás. 

Tavaly az államháztartás pénzforgalmi hiánya az emelkedő adóbevételek ellenére a tervezettnél több mint 300 milliárd forinttal több lett, ami az EU-tól származó bevételek csúszásának következménye. Az EU által figyelt GDP-arányos hiány viszont a vártnál kedvezőbben (2% körül) alakult.

Ugyanakkor az állami intézmények növekvő kifizetetlen számlái, az általuk nyújtott – például egészségügyi és oktatási szolgáltatások – vészesen romló színvonala igencsak viszonylagossá teszi ezt az eredményt. Az MNB számításai szerint a bruttó államadósság GDP-hez mért aránya a 2014. végi 76,2%-ról 2015 végére 75,5%-ra csökkent.  Csakhogy eközben a költségvetési tartalékokat a szokásos évközi szinthez képest a GDP mintegy 2,5%-ával, sőt az egy évvel azelőtti, ugyancsak mesterségesen leszorított szinthez képest is bő 1 százalékponttal csökkentették.

Vagyis e kreatív módszerek alkalmazása nélkül az államadósság aránya növekedett volna. Az idén viszont mérsékelheti a „trükközési igényt” az EU által felfüggesztett kifizetések legalább egy részének megérkezése.

A GKI szerint 2016-ban 2,3% körüli államháztartási hiány várható, miközben a GDP-arányos államadósság 1 százalékponttal csökkenhet.

A külső finanszírozási képesség 2015-ben kiugróan magas, a GDP 8,5-9%-a körül lehetett a folyó fizetési mérleg magas aktívuma és az EU-források rekord mértékű beáramlása következtében. Az utóbbi csökkenése miatt kisebb aktívum várható az idén. Tavaly folytatódott a tőke kiáramlása, a tőkeexport mintegy 0,4 milliárd euróval haladta meg a tőkeimportot, s ebben fordulat az idén sem várható.