Az osztrák környezetvédők tudni akarják, miként éri el a bécsi belügyi tárca, hogy az említett eszközöket ne vessék be a menedékkérők ellen. A minisztérium azt válaszolta, hogy semmilyen konkrét formában nem foglalkoznak a szkopjei kéréssel.

A The New York Times szerkesztőségi állásfoglalása úgy látja, hogy a válság szó már nem fedi le azt, ami menekültügyben Európán belül zajlik, mert igazából katasztrófáról van szó. Mivel az unió képtelen az együttes fellépésre, az országok pánikszerűen egymás után zárták le a belső határokat. Egyidejűleg Görögországban rekednek az érkező ezrek, számukra jóformán naponta nyitnak új táborokat.

Ám a görögök nem képesek egymaguk viselni az egész földrész terhét. Veszélybe került továbbá a nyitott Európa elképzelése, lásd az osztrákok és a kilenc balkáni állam által bevezetett szigorú határellenőrzést. De a visegrádi csoport szintén összeállt, hogy meggátolja a menekültek bejövetelét, ám közben aláássa azt az egyesült Európát, amelyről a négy ország amúgy álmodott, amikor még szovjet megszállás alatt állt.

Merkel ugyanakkor mind inkább magára marad. A kontinensnek véget kell vetnie az ilyen alkalmi szövetségeknek, közös és emberséges politikát kell kialakítania. Az USA-nak pedig aktív segítséget kell nyújtania hozzá. A biztonságot kereső emberek védelme feladat minden olyan állam számára, amelynek van lelkiismerete.

A Die Zeit  leírja, hogy merre kerülhetnek a menekültek, ha Görögországból nem jutnak tovább, és ennek kapcsán megemlíti, hogy az utóbbi időben jócskán megemelkedett azoknak a száma, akiket a hermetikusan lezárt magyar–szerb határon fogtak el illegális határátlépés közben. A segélyszervezetek szerint a Szerbiában rekedt tömegből egyelőre kevesen próbálkoznak Románián át. Orbán Viktor a minap újra felvetette, hogy kerítést építenek a magyar–román határon is, és ez arra utal, hogy a szerb embercsempészek már jócskán kipuhatolták azt a lehetőséget is. Még nem is olyan rég magyar részről arról volt szó, hogy elenyésző számban érkeznek a menekültek abból az irányból, így keleten nem kell műszaki akadályt emelni. 

(A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!)

A fenti témához tartozó kiegészítés; forrás: HASZON-HÍRLEVÉL

Rendkívüli EU-török csúcs a migrációs válságról

A két fél közös akcióterve a migrációs hullám megfékezésére egyelőre nem működik. A mai találkozó tétje az, hogy sikerül-e ezen változtatni. Ankara azt vállalta, hogy megerősíti határai védelmét, keményen fellép az embercsempészek ellen, valamint visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt bevándorlókat. Cserében az Európai Unió hárommilliárd euróval támogatja a szíriai menekültek törökországi elhelyezését, felgyorsítja a vízumliberalizációs tárgyalásokat és az EU-tagjelölt Törökország integrációját. Az ütőkártyák a törökök kezében vannak és Ankara eddig remekül használta ki, hogy az EU-nak nincs egységes menekültpolitikája. Gyors megoldás nem várható.

 

Macedón szigorítások menekültügyben

A macedón hatóságok újabb szigorítást léptettek életbe a Görögország felől érkező migránsokkal szemben. Csak azokat engedik be, akik igazolni tudják, hogy háború sújtotta városból érkeznek. Ez azt jelenti, hogy a szíriai Aleppóból érkezők szabad utat kapnak, mert ott bizonyítottan heves harcok dúlnak. A szír főváros, Damaszkusz vagy az iraki Bagdad viszont a macedónok szerint nem háborús térség. Macedónia az utóbbi hetekben már szigorított: naponta csak néhány száz szíriai, illetve iraki menekültet enged be. Becslések szerint 13-14 ezer ember torlódott föl a határ görög oldalán. A feszültség egyre nő körükben.