Európai Bizottság: Magyarország nem küzd egyensúlyhiánnyal

Ezek az erőfeszítések kulcsfontosságúak az európai élénkülés megerősítése és a konvergencia előmozdítása szempontjából, és egyúttal az idei európai szemeszter leghangsúlyosabb elemeit tükrözik: a beruházások újraindítását, a strukturális reformok végrehajtását, valamint a felelősségteljes költségvetési politika érvényesítését. A Bizottság tavaly novemberi döntése szerint 18 tagállamot részletes vizsgálatnak vetettek alá annak értékelése céljából, hogy e tagállamokban fennáll-e makrogazdasági egyensúlyhiány, és ha igen, az milyen mértékű. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás részeként a Bizottság megállapította: a vizsgált országok közül hatban nem áll fenn egyensúlyhiány; tizenkét tagállam pedig egyensúlyhiánnyal vagy túlzott egyensúlyhiánnyal küzd.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök így nyilatkozott: „Az uniós gazdaság élénkülése folytatódik, és számos tagállam előrelépéseket tesz a gazdaság strukturális problémáinak orvoslása területén. A múlt évhez képest kevesebb tagállamban állapítottunk meg egyensúlyhiányt. Mindazonáltal változatlanul vannak nehézségek, amelyek több országot sebezhetővé tesznek. Fel kell gyorsítani a strukturális reformokat, hogy gazdaságaink versenyképesebbé váljanak. A tagállamoknak továbbra is törekedniük kell a többi között az állami és a magánszektor nagy adósságállományának csökkentésére, a munkaerőpiac hiányosságainak kezelésére, a szociális ellátórendszerek fenntarthatóságának biztosítására és az üzleti környezet javítására.″

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos: „Bár a helyzet országonként különbözik, a tagállamok összességében jó úton haladnak afelé, hogy a munkanélküliek – köztük a fiatalok – helyet találjanak a munkaerőpiacon. Az európai szemeszter továbbra is lendületet biztosít az emberek munkába állását célzó tagállami reformoknak.″

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „Ma világosan láthatjuk, hogy azok az országok, amelyek a leggyorsabbak voltak és a legmesszebbre jutottak gazdaságuk megreformálása területén, most learathatják munkájuk gyümölcsét. A többieknek pedig fokozniuk kell erőfeszítéseiket, ha több munkalehetőséget és lendületesebb növekedést kívánnak biztosítani polgáraik számára. A Bizottság ma nyilvánosságra hozta az egyes országok kihívásairól készített részletes elemzéseit, amelyeket a szükséges reformok támogatása és előmozdítása végett meg fogunk vitatni a nemzeti hatóságokkal.″

A gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé vezető lépésekről szóló, 2015. októberi közleményben előirányzottaknak megfelelően a Bizottság világosabbá és átláthatóbbá tette a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást azáltal, hogy hatról négyre csökkentette az egyensúlyhiány kategóriáinak számát: nem áll fenn egyensúlyhiány; egyensúlyhiány; túlzott egyensúlyhiány; valamint túlzott egyensúlyhiány korrekciós intézkedéssel (túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás).

Mostantól kezdve a Bizottság az egyensúlyhiánnyal vagy túlzott egyensúlyhiánnyal küzdő valamennyi tagállam esetében egyedi nyomon követést fog alkalmazni, a fennálló egyensúlyhiány mértékének és jellegének megfelelően. A nemzeti hatóságokkal folytatott szoros párbeszéd, missziók és eredményjelentések révén megerősítik a tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek felügyeletét. A mellékletben található táblázat a tagállamok 2016. évi besorolását mutatja.

A Bizottság Bulgária, Horvát-, Francia-, Olaszország és Portugália esetében túlzott egyensúlyhiányt állapított meg. Finnországban, Németországban, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában a Bizottság értékelése szerint egyensúlyhiány áll fenn. Ausztriában és Észtországban – amelyek idén első ízben képezték részletes vizsgálat tárgyát – a Bizottság véleménye szerint nem áll fenn egyensúlyhiány, továbbá Belgium, Magyarország, Románia és az Egyesült Királyság sem küzd egyensúlyhiánnyal.

A Tanács várhatóan megvitatja a 18 tagállam gazdaságáról készített részletes vizsgálatok nyomán megfogalmazott bizottsági következtetéseket.

Március és április folyamán a Bizottság további kétoldalú találkozókat fog tartani a tagállamokkal. Ezek lehetőséget biztosítanak az országjelentések nemzeti hatóságokkal való megvitatására.

A tagállamoknak áprilisban elő kell terjeszteniük nemzeti reformprogramjukat és stabilitási programjukat (az euró-övezeti tagállamok esetében), illetve konvergencia-programjukat (az euró-övezeten kívüli tagállamok esetében).

A Bizottság mindezen információk figyelembevételével még a tavasz folyamán bemutatja a kulcsfontosságú kihívások kezelését célzó, új országspecifikus ajánlásokat tartalmazó javaslatait. Az új ajánlások a Bizottság tavaszi előrejelzésén – és így az Eurostat által hitelesített végleges 2015-i költségvetési adatokon – fognak alapulni, és költségvetési iránymutatásként is szolgálnak.

Görögországra és Ciprusra – amelyek jelenleg stabilitási támogatási programban vesznek részt – nem terjed ki a mai dokumentumcsomag.

Az országjelentések korai közzététele az európai szemeszter egyszerűsítésére és megerősítésére irányuló törekvés része, összhangban az öt elnök jelentésében foglaltakkal, valamint a Bizottság által bejelentett, a gazdasági és monetáris unió kiteljesítését célzó intézkedésekkel. Egyes ilyen intézkedések végrehajtása már tavaly megkezdődött, és e gyakorlat idén sem fog változni annak érdekében, hogy már az európai szemeszter legelején valódi párbeszéd alakulhasson ki az európai prioritásokról – köztük az euróövezeti kihívásokról –, és ezt követően több idő álljon rendelkezésre a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a prioritásaikról folytatandó, valamennyi szintre kiterjedő eszmecserére. Az országjelentésekben egyúttal az is tetten érhető, hogy a Bizottság az európai szemeszter keretében erőteljesebben kívánja érvényesíteni a foglalkozatási és szociális szempontokat.