Akárhányszor veselkedünk neki, mindig máshová jutunk. A képek, a mondatok – miközben öregedtek – új értelmet nyertek. Mára migráció a bevándorlás, terrorista a beilleszkedő. Négy évtizeddel ezelőtt meseként figyeltük a nagyfőnök lányának esküvőjét. Borítékban jött hűbér, verték a fotóst, a vendégek az örömapa kegyeit keresték. A násznép kerítéstől védve táncolt, a fegyveres őrök kitekingettek, a sztárénekes támogatást kért. A fene sem érti, hogyan lett idővel a jelenetből jelenség.

A keresztapa filmtrilógia, családtörténet. A legújabb kor bibliája: az ártatlan ifjúságtól a bűnbeesésig. Amerikai, de az olaszoknak történelem, a magyaroknak fedő sztori, a kimondhatatlanul bonyolult egyszerűsítése. Mint alkotás remekmű, ha csak ő lenne a mozgókép, már akkor is szeretni kellene a mozit. Oscar-díjak gyűjtőhelye, mi aztán tudjuk, mit jelent egyet is megszerezni. A keresztapa trilógiának kilenc is jutott!

A nagy széria 1972–73-ban kezdődött. A hasonló című regény szerzője, Mario Puzo elkészítette a forgatókönyvet, a maffia áldását adta a filmre, Don Vito Corleone megmutathatta magát a világnak. Csak érdekesség, a magyar olvasók a Rakéta regényújságban, folytatásokban olvashatták először a történetet, sok gyűjtő még ma is őrzi az 1978. évfolyam példányait. Egy generáció innen tanulta meg, hogy hatalom ugyanúgy beszerezhető, mint a narancs, vagy a banán a honi piacon.

Talán a köznyelv reformja is akkor kezdődött. Hazudhatok, ha elhitetem, hogy a világ nem mond igazat. Amikor lopok, hangosan kiáltok tolvajt, és másra mutatok. Magamat mondom a népnek, az igazságot egyszerre hirdetem és szolgáltatom. Az addig tévéző, focizó, bulizó nemzedék rájött, hogy „szabad a gazda.”  A keresztapa nem csupán regény, nemcsak film, hanem tanfolyam is, a marxizmus-leninizmus alternatívája, a karrierépítés új, addig alig ismert formája. Akik eddig múló pillanatként élték meg Gárdonyit, Jókait, Móriczot, azok örökre az emlékezetükbe vésték Mario Puzo sorait: „Egy család ereje, ahogyan egy hadsereg ereje is, attól függ, hogy mennyire lojálisak egymáshoz a tagjai.”

A film első részét 1974-ben követte a második, majd másfél évtized múlva a harmadik. Nemzedékek nőttek fel a családregényen, a bemutatkozó rész alkotóiból néhány már nem él, de a főszereplők többsége: Al Pacino, Diane Keaton, Robert Duvall, James Caan köztünk van, akárcsak a rendező, Francis Ford Coppola. Igaz, a keresztapa, Marlon Brando 2004-ben eltávozott közülünk, rajongói azóta is emlegetik, hogy a legjobb férfiszereplőnek járó szobrocskát nem vette át, így tiltakozva az indiánok faji megkülönböztetése miatt.

A keresztapa története a hűség látlelete. Nem házastársi próba, itt is verik, csalják az asszonyt rendesen, mégis ez egy nagy közösség röntgenképe. A németek bajtársiasságnak mondanák, a magyarok betyárbecsületnek. Csao benne a szervusz, arrivederci a viszontlátás, az ajánlat pedig, a visszautasíthatatlan. Szimbóluma a levágott lófej. Ismerjük, nálunk is lóf…nak hívják az ámítást, a központ ajánlatát, pedagógusok, rendvédelmisek, ápolók kapják mostanában.  

A film egy kicsit arról szól, hogy nincsenek született gonoszok és elrendelten jók, a világot gyarló emberek népesítik be, ők is szaporítják, és ha az ösztönök érzelmekkel, ígéretekkel párosodnak, akkor már családról, és annak szentségéről beszélhetünk. Tudjuk, hogyne tudnánk, Magyarországon is vannak családok, egy embert követnek, ugyanazon hívó szóra hallgatnak, közös az ellenségük, és ha védeni kell magukat, akkor a legmocskosabb eszközöket is a szentekkel képesek hitelesíteni. A keresztapában gyilkosok kérik a feloldozást, a kést forgató kéz veti a keresztet.

Most a trilógia első darabja pereg a mozikban, vásznat kínál a képernyőn felnövőknek. A második, harmadik rész felújítása még várat magára. Én valamikor láttam őket, emlékszem. A történet lezárásaként a Don haldoklik, és öléből kigurul hatalmának utolsó darabja, egy szem narancs…

A keresztapa. Rendező: Francis Ford Coppola; producer: Gray Frederickson, Albert S. Ruddy. Alapmű: Mario Puzo A keresztapa című regénye. Műfaj: filmdráma, bűnügyi film. Forgatókönyvíró: Mario Puzo, Francis Ford Coppola. Főszerepben: Marlon Brando, Al Pacino, Diane Keaton, Robert Duvall. Zene: Carmine Coppola, Nino Rota. Operatőr: Gordon Willis. Vágó: William Reynolds, Peter Zinner. Jelmeztervező: Anna Hill Johnstone. Bemutató: március 10. Forgalmazó: Pannonia Entertainment.