Eurobarometer-jelentés: továbbra is erős a magyarok európai kötődése

Amellett, hogy Magyarországon is leginkább a saját hazánkhoz kötődünk (94%), a magyarok identitásának fontosabb eleme az európaiság, vagy az Európai Unióhoz tartozás, mint a többi EU-ország lakóinak. A magyarok 69%-a érzi magát az Európai Unió polgárának, 55% gondolja, hogy tudja, milyen jogai vannak európai polgárként és kétharmaduk szeretne többet megtudni a jogairól.

A magyar polgárok erősebben érzik magukat európai polgároknak (66%), mint a többi európai ország polgárai (57%).

Az EU lehetséges tervei, fejlődési irányai közül a magyarok számára az uniós polgárok szabad mozgása (77%), és a közös energiapolitika (69%) a két legértékesebb, ezeket a közös biztonság- és védelempolitika, a közös külpolitika, a digitális egységes piac, a közös migrációs politika, valamint az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás követi egymáshoz nagyon hasonló súllyal (65–55% említette). Az EU további bővítése és az euró egységes bevezetése a két leginkább megosztó politikai cél a hazai közvélemény szerint, csaknem annyian ellenzik, mint amennyien támogatják.

Az európai polgárok a terrorizmusnál (25%), a gazdasági válságnál (21%) és a munkanélküliségnél (17%) is fontosabb problémának tartják a migrációt (58%) minden országban. Fontos megjegyezni, hogy a migrációval kapcsolatosan felvetődő kérdések összeurópai kérdések, nem azokra az országokra korlátozódnak, ahol személyesen is megtapasztalják. Az EU-országokban átlagosan 38-ról 58%-ra emelkedett azok száma, akik szerint a migráció a két legfontosabb probléma egyike, ugyanez Magyarországon 43-ról 68%-ra nőtt.

Az EU-tagállamok közös energiapolitikáját a magyarok többsége, kétharmada támogatja, negyede kifejezetten ellenzi. A fél évvel ezelőtti eredményhez képest ugyan ez csökkenés (75-ről 69%-ra), de a tagállamok zömében ugyanez a tendencia érvényesült a múlt hat hónapban. Az európai energiaunió lehetséges céljai között a többség szerint a megújuló energia fejlesztésének kellene elsőbbséget élveznie (44%). A méltányos energiaárakat a fogyasztók számára és a környezet védelmét a válaszadók harmada nevezte meg, mint lehetséges célt (33–33%). Az energiafogyasztás csökkentését minden negyedik magyar említette, az energiaellátás folyamatossága is kívánatos cél 23%-uk szerint.

A magyarok személyes körülményeikhez és a magyar körülményekhez képest az európai gazdaságot és az élet minőségét az EU-ban még mindig lényegesen kedvezőbbnek ítélik ugyan, ugyanakkor az utóbbi hat hónapban negatívabb lett a véleményük (69 helyett 59% tartja jónak az életminőséget az EU-ban; 62 helyett 53% az európai gazdaságot).

Ahogy az EU 28 tagállamában, Magyarországon is a legtöbb válaszadóra a dolgok állandóságába vetett hit a jellemző, a vizsgált életterületek mindegyikén a válaszadók fele–kétharmada nem vár változást a következő egy évben. Pozitív várakozásai („a dolgok jobbak lesznek”) csak egy kisebbségnek vannak (kb. minden ötödik válaszadónak), a dolgok rosszabbra fordulását a legtöbben – akár hazai, akár európai szinten – a gazdasági életben, továbbá az életminőség és a foglalkoztatottság alakulásában várják. Egyszerűsítve a kérdést, hogy „jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok itthon és az EU-ban”, a magyar válaszadók az EU-val kapcsolatban kritikusabb véleményt fogalmaztak meg, mint fél évvel azelőtt: bár még mindig magas a semleges álláspontúak aránya (32%), de a legtöbben rossz irányú változásokat várnak. A fél évvel ezelőttihez képest ez nagyon figyelemre méltó negatív irányú változás Magyarországon: 41%-ról 25%-ra csökkent a „jó irányba haladnak a dolgok” véleményt képviselők aránya, 19%-ról 38%-ra nőtt a negatív irányú változásokat várók aránya.

A teljes nemzeti Eurobarometer-jelentés innen tölthető le.

A kiadvány a következő formátumokban elérhető:

	HTML	PDF	EPUB	PRINT
Az EU 2015-ben – Általános jelentés
Az EU 2015-ben – Kiemelkedő eredmények