A közelemben nincs más engedetlenséget vállaló oktatási intézmény, a „Tanítanék” mozgalom honlapjáról is csak a néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy akik akarnak, jöhetnek.

Kíváncsi vagyok. Szerda reggel végre az égiek is a pedagógusok mellé állnak, nincs eső, nem fúj a szél, a nap pedig nemcsak fényt, melegséget is ad a kispestieknek.

Nyolc óra tájban összegyűlhetünk vagy százan, ahogy a szervezők kérték, kockásban, derűsen, fiatalosan, megfontoltan. Kávéspohár (műanyagból) a kézben, cigi a szájban (hatóság, cenzor ne olvasson riportot!). Nyolc óra egy perckor felére apad a létszám. Igazgatói utasítás érkezik: diákok az ebédlőbe, tanárok az épületbe! A tanulók bemennek, de a tantestület fiataljai, a 30 év körüliek, érdeklődnek: mi van? Kiderül, csak az maradhat a téren, aki korábban írásban: papíron, esetleg sms-ben bejelentette, hogy engedetlenkedik.

Rövid tanácskozás, aztán a tanárok közlik, 9 órakor végeznek, és akkor e-mail-ben, rögtön engedélyt kérnek. Nincsenek sokan, talán nyolcan ellenkeznek a felsőbb utasítással, de kilencedikként nem a félelem, hanem a humor csatlakozik hozzájuk.

Szalai doktor, jogász, demokrata, szimpatizáns, kockás inges érdeklődne, hogy van ez, de az iskola bejárati kapujánál megállítják. Nem mehet tovább, mondja az igazgató, zavarná a tanítást.

Ahányan maradunk, annyifelé hajlunk, súlya van az érvelésnek, az idő meg szép, elférünk falakon kívül. Szalai doktor meséli, hogy az Eötvösben, a légvonalban 300 méterre lévő általános iskolában, meghosszabbították máig a tanítási szünetet, még a madarak sem repkednek arrafelé.

Kisebb csoportok alakulnak, néhányan a magukkal hozott kosárral jelzik, innen a piacra mennek, mondják is, hogy egyre olcsóbb a medvehagyma, a zugárusok kétszázért adják csomagját. Receptek cserélnek gazdát, háziasszonyok mesélnek saját költségvetésükről, aztán feltűnik Burány Sándor, a kerületi MSZP vezetője. Talán jobb lett volna, ha nem jön, vélekednek néhányan, mert sejtik, hiába tiszta a pedagógusköpeny, holnap sokan a szoci foltot fogják emlegetni.  

Háromnegyed kilenckor ismét szaporodunk, az iskolában kicsöngettek, a diákok, kihasználva a szünetet, jönnek engedetlenkedni. Továbbra sincs hangoskodás, senki nem szónokol a KLIK ellen, az oktatás, a nevelés minden baja olyan, mint testünk fájdalma, akkor is bennünk van, ha nem beszélünk róla.

Csendben peregnek a percek, nincs forradalmi hangulat, kilenc órakor az ifjú tanárok bemennek az épületbe: kezdődhet, folytatódhat a tanítás. Lelkem mélyén egy kicsit haragszom egykori iskolámra, többet vártam, nem is tudom, hogy miből. Aztán Szalai doktor mutatja a bejárat melletti keretet a felirattal. „Új Magyarország Fejlesztési Terv”. Kiderül, hogy a Trefort a társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP), a pedagógusképzés bázisa, az Európai Unió és a Magyar Állam támogatottja, több mint 19 millió forint nyertese.

A vásározók fogják a kosarukat, elindulnak. Nagy a piac, sok minden kapható…