Előrejelzés 2016-ra: korrupciógyanús befektetési környezet, durva EU-ellenesség

Mindez a kedvező egyensúlyi adatok ellenére behatárolja a kormányzat gyorsítási törekvéseinek eredményességét. Az ENSZ boldogságrangsorában Magyarország 157 ország közül mindössze a 91. helyre sodródott 

A világgazdaságban a nemzetközi előrejelzéseknél mérsékeltebb dinamika várható. Az USA-ban a monetáris szigorítás lassul, esetleg az idén leáll. A gazdasági növekedés ösztönzése és a defláció leküzdése végett viszont az Európai Központi Bank folytatja a monetáris lazítást. A menekültválságra az EU intézményei és a tagállamok még nem találtak megfelelő választ, s további kockázat számu(n)kra a görög pénzügyi csomag esetleges kudarca, valamint az EU-tagságról szóló júniusi brit népszavazás.

További bizonytalanságot okoz az amerikai elnökválasztás, a közel-keleti és az orosz–ukrán válsággóc, a kőolajár alakulása, a pénzügyi piacok nagymértékű volatilitása és a kínai adósságbuborék kidurranásának veszélye.

A magyar kormányzatnak a múlt hat évben tett „nagyívű” ígéretei és lépései – a nyugdíjak megvédésétől az ingyenes vagy „rezsicsökkentett” közszolgáltatásokon át az olyan nagy közösségi álmokig, mint a foci és a stadionépítés – látszólag vonzóak, de fő céljuk az erőforrások alapvetően hatalmi érdekeket szolgáló felhasználásának a leplezése. Ráadásul a kormányzat nemcsak a múltban felhalmozott és a folyamatosan képződő forrásokat éli fel, de tömegesen tervez a jövő terhére, feltehetőleg soha meg nem térülő, kötelezettségvállalásokat is.

A múltban felhalmozott források felélésének tipikus példája a magán-nyugdíjpénztári vagyon és éves befizetés kvázi államosítása. A folyó források felélésének jellegzetes példája a lehívható EU-támogatások maximálása függetlenül a felhasználásuknak a hatékonyságától. A jövő terhére költekezés sajátos formája az a kormányzati elképzelés, hogy legkésőbb 2019 elejére az összes EU-támogatást fizessék ki. Ez nemcsak nehezen megvalósítható, ennek következtében rögtönzésre, pazarlásra ösztönző, de 2019 utánra a növekedés további lassulását is előrevetít. Kifejezetten a jövő terhére való eladósodással érnek föl a kormányzat gigantomán és részben titkos tervei a paksi atomerőműtől kezdve a budapesti olimpián át a Budapest–Belgrád vasútvonalig, akár a budai Várnegyed és a pesti Városliget érthetetlen átalakításáig. Noha ezekben társadalmi egyetértés nincs, költséges előkészítésük megkezdődött.

Az EU-ban 2016 első hónapjaiban jellemzően romlottak a gazdasági várakozások. A GKI konjunktúraindex februárban (a januári, igen magas szinthez képest) egy éve nem látott mértékben mérséklődött, s a csökkenés márciusban is folytatódott.

A lakosság egy részének növekvő jövedelme, csökkenő hitelterhe és növekvő vásárlási hajlandósága a külföldön dolgozók haza utalt jövedelmével együtt egyre inkább élénkíti, 2016-ban legalább 3%-kal növeli a fogyasztást. A külföldi munkavállalás és az oktatási rendszer elavultsága miatt számos szakmában munkaerő-hiány, ezzel összefüggésben erős béremelési nyomás tapasztalható, máshol viszont a minimálbér 5,7%-os emelése is nagy gondot okoz. 2016-ban a bruttó béremelkedés kissé, 4,5%-ra gyorsul. A reálkeresetek a 0,8% körül várható infláció és az szja ezt több mint ellensúlyozó 1 százalékpontos csökkentése      következtében átlagosan 5,2%-kal nőnek, meglehetősen      nagy differenciáltság mellett. A nyugdíjak reálértéke ismét kissé emelkedik. Egy évtized alatt, 2016 végéig a versenyszférában dolgozók reálkeresete kb. 45%-kal nő, a közszférában több mint 10%-kal (az egészségügyben kb. 35%-kal) csökken.

Az állóeszköz-felhalmozás 2014-ben 11,2%-kal, 2015-ben csak 1,9%-kal bővült. Az idén főként az EU-források visszaesése miatt 5%-os csökkenés valószínű. Bár az átlagos beruházási hitelköltség a Növekedési Hitel Program(ok) hatására mérséklődött, de még mindig magas, különösen a negatív termelői árindex tükrében. (A feldolgozóipar belföldi termelői árindexe tavaly -3,3% volt.) A fejlődésre képes kkv-k viszonylag olcsón juthatnak ugyan forráshoz, a vállalkozások nagy többsége azonban egyáltalán nem akar hitelt felvenni. A beruházási ráta az idén várhatóan 20% alatt lesz, ami egy közepesen fejlett ország esetében igen alacsony arány. A beruházások kb. a tíz évvel ezelőtti reálértéken vannak.

Tavaly a magyar növekedés több mint 1 százalékponttal gyorsabb volt az EU 1,8%-os átlagánál, a régióban azonban a szlovák, a lengyel, a román és a cseh növekedéstől is elmaradt. Ez év elején a magyar gazdaságra vonatkozó különböző növekedési előrejelzések trendjükben, sőt számszerűleg is igen közel állnak egymáshoz. Nemcsak abban van egyetértés, hogy 2015 után 2016-ban is folytatódik a lassulás, majd 2017-ben némi gyorsulás várható, de abban is, hogy az ütemváltozás elsősorban az EU-támogatások és ezzel a beruházások függvénye.

Az idén a GKI 2,3%-os bővülésre számít. A januári ipari, építőipari, kiskereskedelmi és exportadatok, valamint a gazdasági várakozások is a fékeződést támasztják alá. Az év egészében a visszaeső beruházások erősen negatívan, a gyorsuló fogyasztás pozitívan hat, miközben az export a korábbinál valamivel kisebb mértékben járulhat hozzá a növekedéshez. A mezőgazdaság, a pénzügyi tevékenység, valamint az ingatlanügyletek kivételével minden ágazatban lassulás valószínű. A növekedés fogyasztásorientálttá válik. Érthetetlen, hogy a magyar kormány miért nem tesz meg mindent az ún. Juncker-tervbe való bekapcsolódás érdekében. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) ugyanis nagy befektetések magyarországi megvalósulását tudná segíteni.

A magyar ipari növekedés 2015-ben 7,5%-os volt, csaknem azonos az előző évivel (7,6%). A feldolgozóipar az átlagosnál gyorsabban, több mint 8%-kal bővült. Az elmúlt évektől eltérően nem csökkent, hanem emelkedett az energiatermelés is. Az ipar hajtóereje a járműipari konjunktúra volt. Tavaly november óta azonban az előző hónaphoz viszonyítva már harmadik hónapja csökken az ipari termelés volumene. 2016 egészében 5,5%-os ipari növekedés várható. Az építőipari termelés 5%-kal csökkenhet, mivel az új EU-s pénzügyi ciklus forrásai még nem testesülnek meg új megrendelésekben, a lakáspolitikai intézkedések kedvező hatása pedig inkább csak a II. félévtől lesz érzékelhető. A magyar mezőgazdaság két kedvező időjárású év kiugró teljesítménye után 2015-ben visszaesett, GDP-termelése 13%-kal csökkent. 2016-ban, átlagos időjárás esetén kb. 5%-os növekedés várható.

A szolgáltatási GDP 2016-ban kb. 2%-al, az átlagosnál és az előző évinél is lassabban bővül. A kormányzat 2016-ra jelentős – a tervek szerint hatalmas létszámcsökkenéssel járó – közigazgatási átszervezést jelentett be. A háttérintézmények, illetve az önálló intézmények állományának a felügyeleti minisztériumba való átcsoportosítása azonban önmagában nem jelent létszámcsökkenést. Valószínű, hogy idén csak a közigazgatásban dolgozók létszámának – egyébként valóban nem indokolt – növekedése fog megállni. Az üzleti szolgáltatások közül 2016-ban leggyorsabban a kereskedelem­turizmus, a távközlés és az ingatlanszektor fejlődik, de gyorsulás csak az utóbbi és a pénzügyi szektor GDP-termelésében várható.

2016-ban a kiskereskedelmi forgalom 3% körüli bővülése valószínű. Bár a reáljövedelmek bővülése várhatóan gyorsabb lesz a tavalyinál, a „fehéredés” bázisba kerülése fékezi a bővülés ütemét. Az üzletek száma folyamatosan csökken, az elmúlt négy évben az összes egység száma több mint 11 ezerrel, ezen belül az önálló vállalkozásoké több mint 6 ezerrel. Ugyanakkor az online kereskedelem az átlagosnál sokkal dinamikusabban emelkedik. A vendégéjszakák száma 2016-ban a tavalyihoz hasonlóan nagyjából 5%-kal nő, s a vendégforgalom nagyobb részét már a magyarok fogják kitenni. A cafeteria-rendszer tervezett átalakítása az idei folyamatokat még nem érinti. Az áruszállítás teljesítménye 2016-ban a tavalyinál kissé gyorsabban, 2-3%-kal növekedhet, továbbra is elsősorban a közúti áruszállításnak köszönhetően. A távközlési piacon a növekedés motorja 2016-ban is a mobil­internet lesz; a tavaly év végi közel 5,4 millió után 2016 végéig akár 6 millió mobilinternet előfizetés is lehetséges. A még stabil bővülést az okostelefonok és ezáltal a hozzájuk vásárolt internetkapcsolatok további térnyerése biztosítja. A válság előtti látványos fejlődés nem tér vissza, de az ingatlanpiac apró lépésekkel elindult a növekedés útján.

A GKI-MGYOSZ ingatlanpiaci index idén januárban kilencéves csúcsára jutott. Az irodapiac kivételével minden szegmensben javultak a kilátások. Tavaly 7,6 ezer új lakást adtak át, ami 9%-os csökkenést jelent. A kiadott új engedélyek száma viszont országosan 30, Budapesten 73(!)%-kal nőtt.

Mindez – részben a CSOK hatására – előre vetíti a lakásépítés jövőbeni élénkülését, igaz, borzasztóan alacsony szintről. A GKI előrejelzése szerint 2016-ban 10-12 ezer lakás átadása várható, amit várhatóan komoly áremelkedés kísér.

A magyar áru- és szolgáltatás-kivitel 2016-ban az importénál továbbra is gyorsabban, de az előző évhez (8,4%) képest lassabban (6%) bővül. Az áru- és szolgáltatáskereskedelem többlete jelentősen emelkedik, a cserearányok a tavalyi 0,8% után idén további 0,5%-kal javulnak. Az áruforgalmi egyenleg mintegy 1 milliárd euróval, 9 milliárdra, a szolgáltatásoké kevésbé, 6 milliárd euróra emelkedhet. Az árukivitel hajtóereje a járműipar, a szolgáltatásoké a turizmus és a szállítás.

A foglalkoztattak száma 2015-ben az előző évihez képest fele olyan gyorsan, 2,7%-kal nőtt. Ez is jelentős növekedés, ami elsősorban a költségvetési szektor közfoglalkoztatáson túlmenően is jellemző duzzadásának, valamint a mezőgazdasági és az építőipari foglalkoztatásnak – ezen belül részben a fehéredési hatásnak -, továbbá a külföldi munkavállalás dinamikus bővülésének következménye. 2016-ban 1,5% körüli, vagyis tovább lassuló, de érzékelhető foglalkoztatás-bővülés várható. A közfoglalkoztatás magas szintje fennmarad, de már csak minimálisan nő. A munkanélküliségi ráta 2015-ben éves átlagban 6,8%, az előző évi 7,7%-nál csaknem 1 százalékponttal alacsonyabb volt, s idén várhatóan statisztikailag kissé tovább, 6,5%-ra csökken. A valódi munkanélküliség 9% körüli lehet. 2008 és 2016 között a költségvetési szféra 20%-kal növeli alkalmazottjai számát, miközben a versenyszféráé kissé még mindig a nyolc évvel korábbi alatt marad.

A bankok hitelállománya 2015-ben csökkent, portfoliójuk minősége viszont javult. Idén a kisvállalati szektorban és a lakáshiteleknél várható állománybővülés, összességében azonban nem várható hitelezési fordulat. A hitelezés fő akadálya a keresletben van. A bankrendszer likviditása és tőke­megfelelése jó, nyereségessége javuló. Az MKB és a Budapest Bank államosítása nyomán a magyar bankrendszer nagyobbik fele magyar tulajdonba került. Ennek révén papíron csökkent a külföldi kitettség. Ezzel szemben magyar tulajdonosok esetén elvileg a tőkeszegénység, illetve likviditási problémák lehetőségével kell szembenézni. Az államosítások semmit nem javítottak a magyar bankrendszer működésén.

Az államháztartás 2015. évi GDP-arányos mutatói – 2% körüli ESA-hiány és az államadósság egy év alatt 0,7 százalékpontos, 75,5%-ra való csökkentése – statisztikailag kiváló eredményt jeleznek. A háttérben azonban „elfojtott”, egyszeri, átláthatatlan eszközökkel és manőverekkel kialakított deficit és államadósság, növekedésellenes adórendszer és a nagy államháztartási rendszerek lezüllésese húzódik meg. A 2016-ra tervezett, 2%-os GDP-arányos deficit elérése kissé bizonytalan, a GKI 2,3%-ra számít. A bevételek ugyan összességében reálisak, a kiadási oldalon azonban mindenekelőtt az egészségügyre és oktatásra tervezett összegek nominális csökkenése vetít előre súlyos, már eddig is „tűzoltást” igénylő feszültségeket (például a KLIK 17 milliárd forintos kifizetetlen számlái miatt). A GKI 2016 végére a GDP-arányos államadósság kb. 1 százalékpontos, 74,5%-ra való csökkenésére számít. A mérséklődés nagyobb is lehet, ha már 2016-ban beérkezik a tavaly elmaradt EU-támogatások döntő része, s azt nem ellensúlyozza az új EU-pályázatok gyorsított beindításához szükséges költségvetési megelőlegezés. Ez utóbbi azonban a kormányzati tervek valóra válása esetén jóval meg is haladhatja az előbbit. Jelentősen csökkentheti az államadósságot az állami bankok privatizációja, ugyanakkor ellenkező hatású lehet új államosítási döntések meghozatala.

Az infláció a tavalyi -0,1%-ról idén 0,8%-ra gyorsul, kiugró árcsökkenés az üzemanyagoknál, emelkedés az élvezeti cikkeknél várható. Az EKB márciusi, további lazítást bejelentő lépései hatására az MNB is hasonló lépéseket tett, 15 bázisponttal, 1,2%-ra mérsékelte irányadó kamatlábát, további alapkamat­-csökkentést helyezett kilátásba, s unortodox lépéseket is tett. A GKI várakozása szerint idén az alapkamat 1% körülire, sőt kissé az alá is csökkenhet. Mindezek hatására 2016-ban a forint további gyengülése, 315 forintos, esetleg ennél is gyengébb átlagos euró-árfolyam várható.

Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 óta egyre nagyobb többletet mutat. Ez 2015-ben elérhette a 10 milliárd eurót, ami az EU-támogatások visszaesésével – a folyó fizetési mérleg jelentősen növekvő aktívuma ellenére – 2016-ban 8 milliárd euróra csökken. Az elmúlt hét évben a magyarországi tőkeállomány a bankszektor kényszerű feltőkésítésén kívül a nemzetközi mozgások eredőjeként nem változott, ami a hazai befektetési környezet kemény kritikája. A külföldi működőtőke helyébe az EU-támogatások léptek. 2015-ben a nettó FDI mintegy 0,7 milliárd euró kivonást mutatott, e tendenciában idén nem várható fordulat. A régió más országai az EU-támogatásokkal nem helyettesítették, hanem kiegészítették a külföldi működőtőkét.

2016-ban a fogyasztás GKI által prognosztizáltnál valamivel gyorsabb, a beruházások és az exportnövekmény némileg lassúbb fejlődésének van valamivel nagyobb esélye. Ugyanakkor számos politikai kockázatnak – migráns-megoldás, Brexit, EU fejlődési iránya, stb. – a hatása sokkal nagyobb lehet, mint a szokásos gazdasági tényezőké.

A GKI prognózisa 2016-ra

*Előzetes adat

Forrás: KSH, GKI

4