Gizi a hírek, a bűnügyi tudósítások szerint lopkod. Nem közpénzt, ő és módszere a magánszférában ismert, mások megtakarítását veszi el, és még csak nem is ígéri az egyéni számlát. Gizi rendszertől független, személyében maga az állandóság, a kitartás, és ne szégyelljük a nagy szavakat, szakmája hőse. Nem olyan tejfelesszájú, egyszer ide, egyszer odakapó mitugrász, közbeszerzést leső, befolyást ígérő, rokonsággal kérkedő nyikhaj! Nem! Gizi kifejezetten a nyitott ajtók, a kihúzott fiókok specialistája, hátszél nélkül dolgozik, teljesítménye elismeréseként, még a plakátokra is rákerül, hogy vigyázni kell a besurranókkal, mert a pénzzel együtt a munkát is elvehetik.
Gizi ebben az ellenséges környezetben kénytelen talpon maradni, a konkurenciával küzdeni, hiszen manapság a politikai karrier az ő életművének követése, úgy, hogy az utánzók még a jogdíjat is zsebre vágják.
Egyszer már megüzentem Gizinek, ideje lenne visszavonulni, azt a sok tapasztalatot másokkal megosztani. Vannak hagyományőrzők, ifjúsági tagozattal, lelkes támogatókkal, nem lehet annyit besurranni, hogy azok ne tapsoljanak, újrázást kiabálva. Gizi e közösség tagjaként a nyilvántartásból átköltözhetne a történelemkönyvbe, a narancs alternatívájaként emlegetnék, és dolga már csak annyi lenne, hogy sok más mellett, repülni is tanítson.
