Gyöngyöspatát 2011. március 1-én lepték el a «magyar gárda» utódjának tekinthető «szebb jövőért polgárőr egyesület» tagjai, ami nagy félelmet keltett a helyi roma lakosságban.

Néhány nap múlva két még szélsőségesebb szervezet: a «véderő» és a «betyársereg» is megjelent, ami tovább növelte a félelmet. A rendőrség, bár nagy erőkkel jelen volt, nem lépett közbe. Az események közben az egyik szélsőséges számos roma lakost, köztük a TASZ által képviselt asszonyt, a kezében lévő fokossal és ostorral megfenyegetett, miközben durván cigányozott.

A TASZ jogi segítségével az asszony feljelentést tett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak) miatt. A feljelentés először „elkeveredett”, a rendőrség eljárási hibáit utóbb az ügyészség is elismerte, majd fél év múlva elrendelte a nyomozást, de csak zaklatás miatt. Végül 2012-ben megszüntették a nyomozást.

Ezt követően ügyfelünk a TASZ ügyvédje – dr. Sánta Szabolcs Miklós – útján a strasbourgi bírósághoz fordult egyezményes jogainak megsértése miatt.

Az EJEB 2016. április 12-én nyilvánosságra hozott ítéletében (R.B. v Hungary) megállapította: a Magyar Állam megsértette a kérelmező magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogát azzal, hogy a nyomozásban nem vizsgálta a cselekmény rasszista indítékát.

„Az ítélet azért is nagyon fontos, mert kimondja: a bíróság számára az ügy lényege az volt, hogy a kérelmezőt roma származása miatt fenyegették meg, ami szükségszerűen érintette magánszféráját, etnikai identitását” – mondta dr. Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője.

Az ügyről korábban itt írtunk. A Bíróság mai ítélete itt olvasható.

 

A Kúria kimondta: törvénytelen volt az NFA eljárása Kishantos ügyében


(Greenpeace, 10:23) A Kúria helyben hagyta a másodfokú bíróság döntését, amelyben megsemmisítette a Nemzeti Földalap-kezelőnek a Mező Vidék Bt.-vel  megkötött szerződését. A bíróság tehát a legfelső szinten is megerősítte: az NFA törvényt sértett a kishantosi földek pályáztatásakor 2013-ban, valamint a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak volt igaza, amikor pert indított az általa egykor bérelt állami földekre kiírt NFA-pályázatok elbírálása ügyében.


A Kúria mai döntését megelőzően 2015. június 17-én a másodfokú bíróság elfogadta Kishantos érveit; ítéletében semmissé tette az egyik új bérlő (a Mező Vidék Bt.) és az NFA közötti szerződést. Emellett döntött arról is, hogy az NFA pályázati kiírásának és elbírálásának jogszerűségét vizsgálnia kell a bíróságnak, és ezért ezt az ügyet visszautalta első fokra.  Az NFA és a Mező Vidék Bt. azonban nem fogadta el a jogerős ítéletet a szerződés megsemmisítéséről, és a Kúriához fordult. A bírósági mai döntésével helybenhagyta a 2015-ben hozott másodfokú ítéletét. Kishantos tehát győzött.

A Greenpeace álláspontja szerint az ítélet precedensértékű: azt mutatja, hogy a bíróságok ténylegesen számon kérhetik a NFA-n a jogszabályok megtartását.

„Bízunk abban, hogy ez az ítélet bátorítást, erőt ad minden olyan gazdálkodónak, aki hasonló helyzetbe került az állami földbérleti pályázatok szabálytalan elbírálása során – illetve áttételesen azoknak is, akik az állami földek eladásakor sodródtak hasonló helyzetbe. Reméljük, hogy a jog eszközével a magyar termőföld jó kezekbe kerülhet, és minél több tisztességes gazdálkodó számára nyílik lehetőség az ökológiai gazdálkodás folytatására, Kishantos mellett más területeken is” – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampányosa.

Győzelem Kishantoson: érvénytelen az egyik „új nyertes” szerződése, új eljárás indul