A 15–74 éves férfinépességből 250 ezren voltak munkanélküliek 2013. március–májusban, 19 ezerrel kevesebben, mint 2012 azonos időszakában, és így a munkanélküliségi rátájuk 0,9 százalékponttal, 10,6%-ra csökkent. A munkanélküli nők száma 211 ezer volt, munkanélküliségi arányuk 0,3 százalékponttal, 10,5%-ra mérséklődött.
A munkanélküliek 17,3%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 27%-os munkanélküliségi rátája az előző évhez képest nem változott. Ugyanakkor a 25–54 évesek – a legjobb munkavállalási korúak – munkanélküliségi aránya 0,9 százalékponttal, 9,6%-ra csökkent. Az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája 8,2% volt, ami megegyezett az egy évvel azelőttivel.
A munkanélküliek 47,9%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,2 hónap volt.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint 2013. május végén 515 100
ezer volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, ez 3,6%-os csökkenés az esztendővel ezelőttihez mérten.
62 ezerrel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
Március–májusban 3 910 000-re nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest.
A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 3 millió 910 ezres összlétszáma 62 ezerrel haladta meg a 2012. március–májusit. Közülük 3 millió 878 ezer volt 15–64 éves, ami 66 ezres növekedés az egy évvel azelőttihez képest. E korcsoportban 57,9% volt a foglalkoztatottak aránya, ami 1,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
2013. március–májusban a 15–64 éves férfinépességből 2 millió 91 ezren voltak foglalkoztatottak, 48 ezerrel többen, mint 2012 azonos időszakában. Ezzel a férfiakra jellemző foglalkoztatási ráta 1,8 százalékponttal, 63,7%-ra nőtt. A 15–64 éves nők közül 1 millió 787 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, 18 ezerrel többen, mint egy évvel azelőtt, foglalkoztatási arányuk 0,7 százalékponttal, 52,4%-ra javult.
A 15–24 éves korosztályból 215 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk egy év alatt 0,9 százalékponttal, 18,8%-ra emelkedett. A legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves és az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, így foglalkoztatási arányuk 1,1, illetve 1,3 százalékponttal emelkedett.
MSZP: a munkanélküliség nem csökkent, a foglalkoztatottság nem nőtt érdemben a kormányváltás óta
(MTI, 13:28) A kormányváltás óta lényegében változatlan a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottság pedig nem nőtt érdemben – reagált az MSZP-s Gúr Nándor csütörtökön sajtótájékoztatón Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő kijelentéseire.
Selmeczi Gabriella ugyancsak sajtótájékoztatón arról beszélt: Magyarország vitathatatlanul jobban teljesít a foglalkoztatásban, mint 2010 előtt, és mint sok más európai állam. A kormánypárti szóvivő arra hivatkozott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idén március–májusban 3 millió 910 ezerre nőtt a foglalkoztatottak létszáma, amely 62 ezerrel haladta meg az egy évvel azelőttit, és csökkent a munkanélküliség is.
Gúr Nándor, az MSZP alelnöke viszont azt mondta: a 2008-i gazdasági–pénzügyi válság előtt 330 ezren voltak munkanélküliek, ma pedig 460 ezren, nagyjából ugyanannyian, mint a 2010-i kormányváltáskor, vagyis a Fidesz-kormány a válság elmúltával nem tudta csökkenteni a munkanélküliséget.
Kiemelte, hogy a 14–25 év közöttiek munkanélküliségi rátája nőtt a múlt három évben, és már 27 százalék. Eközben – fűzte hozzá – az álláskeresési járadékot kilenc helyett már csak három hónapig folyósítják.
A parlament munkaügyi bizottságának MSZP-s elnöke közölte: a munkanélküliek mindössze 10 százaléka kap álláskeresési járadékot, 35 százalék pedig szociális támogatást, a többiek kívül esnek az ellátórendszeren.
Gúr Nándor hangsúlyozta: a foglalkoztatottak száma is elmarad a válság előtti szinttől. Noha 90 ezerrel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor, ez szinte kizárólag a közfoglalkozatás bővülésének köszönhető, valamint annak, hogy a négy órában foglalkoztatottak száma nőtt a nyolc órában dolgozók számának rovására – jegyezte meg.
Bírálta azt is, hogy a kormányváltás óta csökkent a minimálbér vásárlóereje.
Andor László EU-biztos: égető probléma a fiatalok munkanélkülisége
Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelenti (12:34) Súlyos és égető problémának tartja Andor László foglalkoztatáspolitikáért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos azt, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban a 25 évesnél fiatalabbak tömegének nincs munkája.
Andor Lászlóa csütörtökön kezdődő és részben ezzel foglalkozó uniós csúcstalálkozót megelőzően pár órával magyar újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a fiatalok munkanélkülisége nem minden tagállamban azonos súlyú gond, egyes országokban viszont ennek komoly demográfiai következményei is jelentkeznek, mint például az elvándorlás vagy a születések számának csökkenése.
A biztos rámutatott, hogy miután a spanyolországi Indignados mozgalom 2011-ben elindult, és tömegével özönlöttek a tiltakozó fiatalok az utcára, valamint azon a nyáron Londonban is zavargások törtek ki, a bizottság új válaszokat kezdett keresni a problémára, új eszközökkel próbált előállni a fiatalok munkanélküliségének kezelésére. Ahogy a biztos fogalmazott: tudatosítani kell például egyes tagállamokban, mondjuk, Luxemburgban vagy Ausztriában, hogy attól, hogy ott nincs ilyen mértékű probléma, nekik is foglalkozniuk kell azzal, hogy a spanyol ésaz olaszfiatalok tömegének nincs állása, hogy ez egy európai léptékű kérdés.
Andor Lászlóarra is kitért, hogy februárban az uniós állam- és kormányfők egyöntetűen támogatták, hogy a következő hét évben az unió 6 milliárd eurót fordítson erre a problémára, ami szorosan kapcsolódik a bizottság által kidolgozott ifjúsági garanciára vonatkozó javaslathoz. Ez a garancia azt szavatolná, hogy minden 25 év alatti fiatal az iskola elhagyását vagy a munkanélkülivé válást követő négy hónapon belül gyakornoki helyet, állást vagy továbbtanulási, képzési lehetőséget kapjon. Andor szerint nem sokkal később már megfogalmazódott az a bírálat is, hogy hatmilliárd euró hét évre elosztva „semmire sem elég, csak csepp a tengerben”. Ennek orvoslására született az a kezdeményezés, hogy kívánatos volna, ha a tagállamok ezt a hatmilliárdot minél előbb, az első két évben el is költenék, és utána lehetne tárgyalni arról, hogy a hétéves keretköltségvetés más fejezeteiben található, fel nem használt forrásokból még csoportosítsanak át pénzt erre a célra.
A magyar biztos arra számít, a csúcs résztvevői arról döntenek majd, hogy a tagállamok októberre kidolgozzák, hogyan tervezik a maguk részéről megvalósítani ezt az ifjúsági garanciát. A biztos azt is megerősítette, hogy Magyarországon például kezdetben négy régióban indulhat be a projekt, amelyhez Budapest a hétéves pénzügyi keret számai alapján összesen mintegy 15 milliárd forint uniós forrásra számíthat.
Andor ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az ifjúsági munkanélküliség problémája nem oldódik meg a makrogazdasági körülményektől függetlenül, vagyis amíg a legsúlyosabban érintett országok recesszióban vannak. A biztos világossá tette, hogy szerinte a mostani csúcstalálkozó napirendjén éppen ezért a gazdasági és monetáris unió átalakításának is szerepelnie kellene, de – mint fogalmazott – ebben a témában az érdemi döntések őszre, októberre tolódtak.
