Mi az tehát, ami igazán összeköt bennünket, európaiakat? A felmérésben részt vevőknek – pénzügyi válságtól meg védernyővitáktól függetlenül – a kultúra jut legelsőként eszébe a „Mit jelent önnek Európa?“ kérdésre, ugyanakkor sok válaszadó résztvevő hisz a közösség és a mozgásszabadság összekovácsoló erejében is.

A legtöbb magyar a kulturális sokszínűség, a közösség és a haza mellett voksolt. Európa legértékesebb hozzájárulása a világkultúrához a demokrácia, tőle csak kevéssel maradt le a klasszikus zene és a könyvnyomtatás. A franciáknak erre a kérdésre leginkább az emberi jogok nyilatkozata jutott eszébe, az olaszoknak pedig a képzőművészet. Nekünk, magyaroknak pedig a könyvnyomtatás és a gőzgép után a golyóstoll és a gyufa.

Melyek az európai kulturális rangsor eredményei? A legkiemelkedőbb európai épületet firtató kérdést a résztvevők nemzeti hovatartozásuk szerint igen sokféleképpen válaszolták meg: az összesítésben az Eiffel-torony végzett ugyan az első helyen (25%), a görögök javarészének azonban az Akropolisz a legfontosabb. Az olaszok a Colosseumot tartják a legfontosabbnak, a franciák viszont a Brandenburgi kaput. Mi sem lógunk ki a sorból: az első nálunk is az Eiffel-torony, második a Colosseum, harmadik a Szent Péter Bazilika, negyedik az Európai Parlament, ötödik pedig az Országháza.

Nehezebb az egyöntetű európai filmkánon kérdése. A felmérésben részt vevők számára mindenesetre Roberto Benigni Az élet szép (8%), Florian Henckel von Donnersmarck Mások élete (6%) és Jean-Pierre Jeunet (5%) Amélie csodálatos világa című alkotása a három legfontosabb európai film. A magyar résztvevők sorában ugyancsak ez a három film viszi a prímet, igaz, más sorrendben: Amélie az első, a Mások élete a második, az Élet szép pedig a harmadik. Szabó István Mephistója a 8. helyen végzett.

Az európai irodalom legelragadóbb alakját kereső kérdésnél Cervantes antihőse, a szélmalomharcos Don Quijote vitte el a pálmát. Nálunk Faust, a Kis herceg és Anna Karenina. A legnagyobb európai képzőművésszé Leonardo da Vincit választották a felmérésben részt vevők (25%), a második helyen Picasso végzett (11%). Nálunk a sorrend: Leonardo, Picasso, Michelangelo.

A legfontosabb európai politikusok rangsorát Angela Merkel (18%) és Winston Churchill (14%) vezeti. A magyaroknál Churchill az első, Merkel a második. A többi európai ország is Churchillnek juttatja a pálmát, két kivétellel: a franciák De Gaulle-ra (20%), a törökök Atatürkre (10%) a legbüszkébbek.

 

A legnagyobb európai sportolót firtató kérdésre a szerbek 72%-a világranglista-első teniszezőjük, Novak Đoković nevével felelt. Így aztán az összesített értékelésben is neki jutott az első hely, mögötte Michael Schumacher és Roger Federer végzett. A németeknek Steffi Graf a legfontosabb sportoló, nekünk Puskás Ferenc és Egerszegi Krisztina.

A legjobb konyhával a válaszadók 42%-a szerint Olaszország dicsekedhet. Sokan ugyanakkor jobbnak találják saját főztjüket – a portugálok, spanyolok, franciák és görögök zömének a hazai ízek jönnek be. Mi, magyarok is a magyar konyha mellett voksoltunk.

Mennyire fontos kinek-kinek személy szerint Európa? A válaszadóknak minden jel szerint nagyon, mert arra a kérdésre, hogy „Mennyire érzi magát európainak?“, a többség válasza „ízig-vérig“ (43%) vagy „meglehetősen“ (37%). A legelszántabb, „telivér“ európaiak a franciák között találhatók (74%). A magyar, portugál, dán, holland szavazók többsége és a német résztvevőknek is csaknem a fele ugyancsak ízig-vérig európainak vallja magát.

Európa jövőjét a résztvevők többsége „jónak“ vagy „nagyon jónak“ ítéli meg. A litvánok, bolgárok és szerbek kiváltképp derűlátóak e tekintetben. A németek nagyobb hányada ugyancsak pozitívan tekint földrészünk jövőjére (51% „jó“, 8% „nagyon jó“). Nem túl meglepő az sem, hogy a válság által erősen sújtott országokban máshogy látják e kérdést: a spanyolok többsége például „elmegy“ vagy egyenesen „rosszak a kilátások“ minősítéssel felelt (54% ill. 19%), és nincs ezzel másképp a portugálok, görögök és olaszok többsége sem. Mi is a kevéssé derűlátó nemzetek sorába tartozunk 48% „elmegy“ és 27% „rossz“ szavazatunkkal.

A 22 235 válaszhoz a német szavazók járultak hozzá a legnagyobb hányaddal (15,2%), utánuk a szerbek (9%), olaszok (8,6%), franciák (7,7%), magyarok (6,6%) és lengyelek (5,7%) bizonyultak a legszorgosabbnak. A résztvevők többsége (51,5%) 20–40 év közötti. A válaszok jóü negyede németül fogalmazódott meg.

A Goethe Intézet kezdeményezésének célja, hogy új lendületet adjon az európai identitásról folyó vitának. Az internetes szavazás eredményeit jeles európai személyiségek kommentálják rádióműsorokban, interjúkban és esszékben a Die Welt hasábjain és a Deutschlandradio Kultur hullámhosszán: Umberto Eco, Terézia Mora, Slavoj Žižek, Petros Markaris, Martje Wortel és sokan mások.

A magyarok eredményeit kommentáló Terézia Mora (azaz a soproni születésű Móra Terézia) így fogalmaz: „Egyébként: a Goethe Intézet magyarországi párja a Balassi Intézet. 2002-ben alapították. Lehet, hogy hamarosan ők is készítenek egy kérdőívet. Engem érdekelne. Az az érzésem, hogy mi is szeretnénk tudni, hogy nézünk ki manapság, csak az utóbbi időben, sajnos, elég nagy volt nálunk a rendetlenség, és véletlenül összetört a tükrünk. Szomszéd asszony, kölcsönadná a magáét? Tessék! Köszönöm.”

Magyar eredmények itt olvashatók. Összesített eredmények itt, eredmények országonként itt. Terézia Mora kommentárja itt, Umberto Eco kommentárja pedig itt olvasható magyar, német és angol nyelven.