A Magyar Európai Üzleti Tanács az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) magyarországi üzleti tanácsa. Az ERT tagvállalatainak összesített forgalma meghaladja az 1300 milliárd eurót, és csaknem 6,8 millió embert foglalkoztatnak Európában. A HEBC tagjai 14 cég magyarországi leányvállalatának vezetői.
A HEBC ajánlásokat fogalmaz meg hazánk fejlődése, versenyképességének javítása végett. Visszatérő kérdés a kiszámíthatóság, az átláthatóság, az együttműködés, a konzultáció, a bizalom és a hitelesség – mondta bevezetőjében Kerekes László, a HEBC elnöke, az AkzoNobel régiós vezérigazgatója.
A jelentést bemutató mai sajtótájékoztatón a magyar gazdaság helyzetét jellemezve Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár kijelentette, hogy az olyan nyitott gazdaság számára, mint a magyar, a törékeny gazdasági környezetben korrekcióra van szükség. Most az export 76 százaléka Európába irányul, a kormány azt szeretné, ha 2018-ra az export egyharmada Európán kívülre irányulna. Ezt a célt szolgálja a keleti nyitás stratégiája.
Véleménye szerint a külföldi bizalom jele, hogy 2012 végére az országba érkezett közvetlen tőkebefektetés 78,5 milliárd euróra rúgott, az egy főre jutó mértéke 7929 euró, amivel a térségben Csehország után a második helyen állunk.
Méltatta a 28 nemzetközi hátterű nagyvállalattal eddig kötött stratégiai megállapodásokat, amelyek a többi között a duális szakképzés fejlődését, a magyar beszállítók szerepének növelését, a K+F-kapacitások és az innovatív tevékenységek erősítését célozzák.
Az üzleti tanács szerint az utóbbi egy évben Magyarország nemzetközi megítélése rendkívül változó volt. A befektetők bizalmát két tényező állíthatná helyre. Az egyik a kiszámítható gazdasági környezet megteremtése, a másik az előzetes konzultáció. Magyarország sikerének egyik kulcsa lehetne, ha saját bizalmi válságán gyorsabban jutna túl, mint más európai országok. Gazdaságilag ésszerű, tisztességes és méltányos tehermegosztással felépítené a külföldi befektetők, a nemzetközi vállalatok és a pénzügyi szektor bizalmát, ami hozzájárulna a gazdaság további erősödéséhez.
A versenyképességet segítené a jövőképre épülő, irányokat, célokat mutató ország-stratégia megalkotása, ami támogatná a kiszámíthatóság megteremtését is – fejtette ki Rikard Jonsson, a HEBC tiszteletbeli tagja, az ABB volt elnök-vezérigazgatója. A jelentés szerint az ország-stratégia nem lehet több száz oldalas dokumentum, rövidnek és tömörnek kell lennie, ugyanakkor átfogónak. Figyelembe kell vennie a világ változásait, az Európai Unió célkitűzései pénzügyi keretrendszerét épp úgy, mint a fenntartható versenyképesség szempontjait.
Michael Nixon, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója azt mondta: minél magasabb az együttműködés szintje, annál nagyobb a kölcsönös bizalom a sikerben.
Erényi Balázs, Shell Hungary igazgatóságának elnöke hangoztatta: olyan sokat beszélünk a kiszámíthatóság hiányáról, hogy az már kiszámítható. Véleménye szerint, ha nem mondjuk ki, hogy hibáztunk, nem érezzük a javítás igényét sem.
Takács János, az Electrolux Kelet-Közép-Európai vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy az együttműködés jó minőségű emberi kapcsolatokat jelent.
A szervezet tagjainak véleménye a jó adórendszerről nem változott – fejtette ki Mészáros Zoltán, a Philips Hungary ügyvezető igazgatója. A jó adórendszer beruházás-, munkáltató- és fogyasztóbarát, támogatja a növekedést, ösztönzi a versenyt, diszkriminációmentes és a piac szereplőinek egyenlő esélyeket biztosít. A rövid távú, rendkívüli adóbevételek ára a hosszú távú fejlesztések elmaradása. Nehezen felmérhető az a kár, amit a befektetések elmaradása okoz. Információk mindig csak a megvalósuló beruházásokról vannak, a vállalatvezetői ülések negatív döntéseiről nem értesül a világ, ezért a befektetések elmaradása által keletkezett károkról sem.
Szabó Tamás, az SKF Magyarország vezérigazgatója szerint az ellenvélemény nem azonos az ellenséges véleménnyel. A jelentés megállapításai alapján kifejtette: Magyarország sikere nagymértékben azon múlik, hogyan alakítja a ma oktatási rendszereit.
A szervezet öt pontban fogalmazta meg javaslatait. Ezek között szerepel, hogy az ad hoc intézkedéseket elkerülve, stabil, kiszámítható gazdasági környezetet kell teremteni, amiben az oktatási intézmények is fenntartható módon, hosszú távra tudnak tervezni; megtartva az oktatási intézmények szakmai autonómiáját, átláthatóbbá, mérhetővé és hatékonyabban menedzselhetőbbé kell tenni gazdálkodási folyamataikat, s növelni kell az idegennyelv-tudás szintjét.
A HEBC szerint Magyarország alapenergia-ellátása jelenleg nem képzelhető el nukleáris energia nélkül – mondta Csiba Péter, a GDF Suez Energia Holding Hungary ország-megbízottja.
Az energiatermelésről és -elosztásról szólva kifejtette: Magyarországon a rezsicsökkentés mellett a szektor adóterhelése emelkedik, annak ellenére, hogy a válságadót kivezették. A szolgáltatók terheit a szociális közműtörvény is növeli. Ilyen nehéz működési környezetben csak nagyon korlátozott befektetések várhatók, ami kockázatossá teheti a megbízható gáz- és áramellátást.
A jelentés leszögezi: „Hiszünk abban, hogy az emberek tudása, innovatív ötletei és teljesítménye alapján Magyarország visszanyerheti vezető pozícióit a régióban, és hozzá tud járulni nemcsak Európa, de a világ fejlődéséhez is. Ehhez a politikának vissza kell nyernie a világ és a gazdaság bizalmát, és hitelesen kell kijelölnie, képviselnie az ország céljait.”
