A 2013/14. évadban kilenc új darabot láthat a színházkedvelő a teátrumban; kettőnek már a nyáron megvolt az elő-bemutatója. Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával szeptember 20–21-én kezdődik a nagyszínpadi premierek sora. Az író maga készítette el a zenés színpadi változatot a féktelen mulatásra született birtokos és a fiatal felesége konfliktusáról.
Jókai Mór: A bolondok grófja című komédiáját októberben mutatják be. Az igazi jókais műben a fiatal gróf egy kastélyt vásárol, ám csak a helyszínen szembesül vele, hogy a személyzet egytől-egyig gyengeelméjű; még a ház fiatal úrnője is csak dalban hajlandó kommunikálni a környezetével. A gróf azonban nem menekül el. Elhatározza, meggyógyítja bolondjait, hogy ezzel saját életét is rendbe hozza…
Szőke István Atilla: Országjáró Mátyás király című zenés játéka Helyey Lászlóval a címszerepben, Nagyvázsonyban debütált. A családi szórakozásként minden korosztálynak szórakoztató műben Mátyás legendák kelnek életre Ökrös Csaba autentikus zenéjével. Az anyaszínházi bemutatót ugyancsak októberre tervezik. A darabot a Hadtörténeti Múzeummal közösen kiírt történelmi vetélkedő kíséri november 9-én, Ki tud többet Mátyás királyról? címmel. Meghirdettek emellett egy esszépályázatot is, amelynek témája Mátyás király hatása a 20. századi történelemre.
Gyurkovics Tibor: Kreutzer-szonáta című műve Tolsztoj kisregényből írt adaptáció. Keveredik benne az irónia, a tragédia, az abszurd és a realitás. A régi filmekből jól ismert orosz vonaton ülünk, száguldunk a tajgán keresztül, miközben egy különleges emberi történet tanúi leszünk.
A Bubik István Stúdiószínpadra tervezett komédiát érdekes körülmények között viszik színre, ugyanis a színház rendezői válogatás-pályázaton 15 jelentkezőből választotta ki megrendezőjét, Gál Ildikót. Pozsgai Zsolt, az Újszínház művészeti vezetője és főrendezője az évadkezdő tájékoztatón elmondta: a rendező-meghallgatás egyrészt arra kellett, hogy megtudják, egyáltalán kik hajlandóak együtt dolgozni az Újszínházzal, másrészt pedig azért, mert színész- és darabközpontú előadást szeretnének létrehozni, amiből szerinte egyre kevesebb van manapság. Mivel majdnem minden benyújtott dolgozat nagy szakmai tudásról árulkodott, a színház a most nem nyert rendezőkre is számít a jövőben.
Vaszary János: A vörös bestia című vígjátéka a naptári év utolsó bemutatója lesz. (Az író 1940–45 között ennek a színháznak volt igazgatója, rendezője és szerzője, akit politikai vádakkal később meghurcoltak, feleségével együtt el is üldöztek az országból, pedig az ő idejében azért nem működött a forgószínpad, mert alatta üldözött családokat bújtatott az igazgató.) A darabban egy fiatal magyar bankár a velencei Lídón készül eljegyezni a menyasszonyát, ám váratlanul beüt a vörös mennykő egy szélvészként száguldó fiatal hölgy személyében, és minden felborul. A nagyreményű bankárból hirtelen szerencsétlen flótás lesz. De ki ez a nő? Mit akar? Miért akarja tönkretenni? Mikor hazudik, mikor nem? A komikus helyzetek fergeteges iramban száguldanak a végkifejlet felé…
Januárban a nagyszínpadon szeretnék megrendezni Csurka István: Házmestersiratójának új bemutatójátKoncz Gábor rendezésébenés szereplésével. Csurka rendszerváltás előtti darabjai mindmáig aktuálisak és népszerűek, és a színháznak is a leglátogatottabb előadásai. Ezért aztán áprilisban a Nagytakarítás című játékát is bemutatják a Bubik István Stúdiószínpadon. A Házmestersiratót hatalmas sikerrel játszották először a Vígszínházban, majd számos más magyar teátrumban is. Aktualitását nem vesztette el, hiszen az emberi esendőség örök, ahogy az elrajzolt, abszurd emberi sorsok is. A Nagytakarítás is várhatóan folytatja majd a rég megkezdett sikerszériát.
Az Újszínház elsődleges célja, hogy nem vagy régen játszott magyar szerzők műveit tűzze műsorra. Ebbe a vonalba tartozik márciusi újdonságként Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné című színdarabja, amelyet Tordai Teri kért, és kapott meg, mintegy jutalomjátékaként. A szerep nehézsége, hogy Ásvaynét először 20, majd 90 éves korában látjuk, amit egyazon színésznő játszik el, tehát egy életsors két végletes pontján.
A színház keresztény színházi fesztivált tervez májusra, amelyre hazai előadásokon kívül Pozsonyból, Krakkóból és egy spanyol gyermekszínháztól is várnak vendégjátékot. A tervek szerint az Újszínház Szabó Magda: Az a szép, fényes nap című történelmi drámájával nyitja majd meg a rendezvényt, amely 994 őszén, Géza fejedelem fiának, Vajknak a megkeresztelése előestéjén játszódik.
A régebbi előadásokból továbbra is műsoron tartják a nagyszínpadon a Földindulás, a Mert a mamának így jó!, a Jézusfaragó ember, A gyertyák csonkig égnek, az Ábel, a Szeretlek, Faust!, a Döglött aknák és a Bodnárné című darabokat, valamint a stúdiószínpadon az Árva Bethlen Kata, a Vendégség, A szűz és a szörny a Deficit és a Pöttöm Panna című előadásokat. Októbertől áprilisig minden hónap második hétfőjén folyatódik az újszínházi beszélgetések című sorozat is.
Orosz Dániel, az Újszínház marketingese elmondta: ebben a szezonban Szatmárnémetibe, Csíkszeredára és Kézdivásárhelyre is ellátogat a társulat. A színház híre már Indiába is eljutott, és Pozsgai Zsolt: A szűz és a szörny című darabjának józsefvárosi és indiai párhuzamai annyira meglepték a vendéglátókat, hogy Delhiben már próbálják a színmű indiai előadását.
Továbbra is megmaradnak a már létező bérletek, újdonságként jelenik meg a Komédia és a Dobbantó az érettségire elnevezésű új bérlettípus.
