Magyarországon 2026 május elejére az ország nagyobb részén közepes mezőgazdasági aszály alakult ki, miközben az európai adatok szerint a kontinens több térségében is fennmaradt vagy erősödött a szárazság. A helyzetet itthon a tartós csapadékhiány és a tavaszi fagyok együtt nehezítik, Európában pedig továbbra is főként a közép-keleti és északkeleti térségek érintettek.

Magyarországon már május első napjaira egyértelművé vált, hogy a tavaszi időjárás komoly terhet jelent a mezőgazdaságnak. A HungaroMet 2026. május 7-én ismertetett agrometeorológiai helyzetképe szerint az elmúlt 30 napban az ország túlnyomó részén mindössze 0-5 milliméter csapadék hullott, és csak a nyugati országrészben fordult elő 10 millimétert meghaladó mennyiség. A 90 napos csapadékösszeg is jelentősen elmarad a sokéves átlagtól, a Tiszántúlon a hiány több helyen már a 80 millimétert is meghaladja.

A szolgálat értékelése szerint jelenleg az ország nagyobb részén közepes mezőgazdasági aszály sújtja az őszi vetéseket, ami jelentős termésveszteséget okozhat. Az őszi búza fejlődése a tavasz elején még kedvező volt, ám a tartós csapadékhiány miatt a zöld tömeg növekedése megtorpant, helyenként már csökkenés is megfigyelhető. A repce pedig éppen egy érzékeny fejlődési szakaszban kapott nagyon kevés nedvességet, miközben a gyökérzónában is fogy a víz.

A hazai képet tovább rontotta, hogy a száraz periódust több hullámban érkező tavaszi fagyok kísérték. A HungaroMet április végi elemzései már kritikus helyzetről írtak: áprilisban sokfelé alig esett, a talaj felső rétege erősen kiszáradt, és a nyári kapásnövények vetése több helyen poros talajba került. Bár május elején megjelent némi csapadék esélye, a meteorológiai szolgálat szerint nagy területet érintő, az aszályt érdemben enyhítő esőre akkor még nem látszott biztos kilátás.

Az évtized eleje óta ez már a sokadik vízhiányos esztendő, és az évenkénti csapadékhiány összeadódik (az ország több pontján a hiányzó vízmennyiség az 1000 millimétert, vagyis az 1 métert közelíti), ami immár a nagy tavaink vízszintjén, vagy a mocsarak és más vizes élőhelyek fogyatkozásán is lemérhető. Magyarországon mára az egykor vízjárta területek 90 százaléka megsemmisült, és nem csak a folyószabályozások miatt: a veszteség egyharmada (!) az utóbbi évtizedre tehető, írja a Népszava.

Az európai helyzet közben vegyesebb, de több térségben ott is fennáll a szárazság veszélye. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjához tartozó Európai Aszálymegfigyelő Obszervatórium legfrissebb, 2026. április 28-án közzétett értékelése szerint a kontinensen 2026 áprilisának közepén az aszályos állapotok kissé kiterjedtek Északkelet-Európában, miközben a többi régióban nagyjából stabilak maradtak. A figyelmeztető szintű aszályhelyzet közép-kelet-európai térségekben fennmaradt, és kisebb új gócok jelentek meg Franciaországban, Olaszországban és a Nyugat-Balkánon is.

Ugyanakkor az európai kép nem egységes. A Copernicus adatai szerint nagy területek továbbra is normál vagy helyreálló állapotban vannak, és a helyreállás jelei látszanak a közép-európai térség egy részén is. Ez azt jelenti, hogy nem egy összefüggő, egész Európát egyformán sújtó aszályról van szó, hanem területileg erősen eltérő helyzetről, ahol egyes régiókban már komoly a vízhiány, máshol viszont átmeneti javulás mutatkozik.

Magyarország szempontjából mindez azért különösen fontos, mert a tavaszi csapadékhiány már most közvetlenül érinti a szántóföldi kultúrákat, és a következő hetek időjárása döntő lehet. Ha nem érkezik tartósabb, nagyobb területre kiterjedő csapadék, a mostani mezőgazdasági aszály könnyen mélyülhet tovább. Az európai folyamatok pedig arra utalnak, hogy a szélsőségesebbé váló időjárásban a vízhiány már nem rendkívüli epizód, hanem egyre gyakrabban visszatérő kockázat.