Jelent már meg háromdimenziós könyv a Holdról és a Káma Szutráról is, a sor pedig egyre bővül. A gyártók egyre olcsóbb eszközökkel adnak a monitoroknak mélységérzetet, miközben háromdimenziós webtartalom még mindig csak igen szűk választékban érhető el. Legújabb szolgáltatásával és portáljának új, háromdimenziós nézetével erre hívja fel a szakma figyelmét a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete.
A háromdimenziós webfejlesztés az utóbbi években kiemelt területévé vált a nemzetközi informatikai stratégiáknak: az ACM (Association for Computer Machinery) egy egész konferenciát tartott a témában, s bár néhány weblapon már megjelentek térhatású képek, a teljes tartalom háromdimenziós technológiára építésével egyelőre még adós maradt az IT-szakma. A korábban VRML-nek (Virtual Reality Markup Language) nevezett háromdimenziós leíró nyelvet X3D (Extensible 3D Graphics) néven elkezdte továbbfejleszteni a Web3D Konzorcium. Az X3D célja a 3D grafikai elemek szabványos és nyílt XML-alapú leírása, mely segíti a 3D-komponensek megosztását és megjelenítését. Ez a technológia egyelőre kezdeti stádiumban jár, használatához külön böngészőt vagy böngésző-bővítményt kell használni, de a szakértők szerint forradalmi változást hoz majd a vizualizációs- és játékiparban.
Azoknak a cégeknek, amelyek mindezt nem akarják kivárni, s kommunikációjukban nagy súlyt fektetnek a szemléltetésre, lehetőségük van egyszerűbb megoldások alkalmazására. Ha hagyományos monitorunk van, akkor a színszűrők használatán alapuló anaglif (pl. vörös–cián) szemüvegen keresztül juthatunk hozzá a háromdimenziós térélményhez. A technológiával számos játékban, dvd- és Blu-ray-lemezen találkozhattunk; a NASA is szívesen használja oktatási célokra. Magyarországon elsőként ebbe a kutatási irányba kapcsolódik az MTA SZTAKI is: fejlesztői olyan megoldást hoztak nyilvánosságra, amely a HTML, CSS és a Javascript eszközeivel meglévő honlapok háromdimenzióssá alakítását teszi lehetővé.
Az internetes technológiák élvonalának hazai meghonosítását mindig is feladatának érezte az akadémiai intézet: húsz évvel ezelőtt a SZTAKI munkatársai állították fel az első külföldi internetes kapcsolatot és jegyezték be az első magyar domainnevet. Az intézet közvetített először az országból élőben videokonferenciát a világhálón, majd 1997-ben elkészítette a 4-es metró tervezett Gellért téri állomásának VRML-modelljét. Szeptember 27-én, a kutatók éjszakáján szélesebb körben is bemutatja a háromdimenziós elemekkel bővített honlapját.
„A szabványos böngészőben is működő „3D-for-all”- technológia nemcsak újonnan tervezett, de már meglévő weblapok esetén is gyors, gazdaságos és látványos újítás. A technológia már önmagában is különleges élményt nyújt a hagyományos weblapokhoz képest, ráadásul eredményesen használható mindazokon a területeken, ahol a mélységérzetnek jelentősége van: bizonyos tantárgyak – biológia, kémia – oktatására, ipari ábrák bemutatására, esetleg mozgások egészségügyi- vagy sportcélú modellezésére” – mondta el Pintér Dániel Gergő, az MTA SZTAKI sajtóreferense.
Dr. Kopácsi Sándor, a Számítógéppel Integrált Gyártás Kutatólaboratórium munkatársa, a kezdeményezés ötletgazdája szerint, az intézet 3D-weblapjának technikai háttere a hagyományos webprogramozás eszközeire támaszkodik: „A webfejlesztés alapnyelvének tekinthető HTML-kód bizonyos részeit megdupláztuk, hogy más képet tudjunk a bal és jobb szemnek szolgáltatni. A különböző képeket stíluslapok segítségével módosítottuk a háromdimenziós megjelenítési technikának megfelelően, majd a képernyő síkjához képest kiemelni vagy besüllyeszteni kívánt komponenseket egymáshoz képest vízszintes irányban kissé eltoltuk. Mivel a honlapon jelenleg anaglif-technikát alkalmazunk, ezért a két szemnek szánt kép színcsatornáit is módosítottuk, hogy a térbeli tartalom megtekintéséhez szükséges vörös–cián szemüveg megfelelően kiszűrje, hogy melyik kép melyik szemhez jusson el.”
Az elosztott rendszerek osztályának munkatársai szerint a fejlesztés eredményei minimális befektetett munkával, automatizált eljárásokkal teszik lehetővé meglévő honlapok háromdimenziós technológiába integrálását. Dr. Micsik András arról tájékoztatott, hogy egy aktívan működő portálmotorba utólag is beépíthető a háromdimenziós nézet, amely sablon szinten ugyanazokat a tartalmi elemeket és struktúrákat jeleníti meg, mint a hagyományos nézet, csak mélységbeli elrendezésüket módosítja. „Ez alól természetesen kivételek a képek és videók, belőlük a választott nézetnek megfelelő változat töltődik be az oldalra. A képi elemeket tehát érdemes egyszerre 2 és 3 dimenziós változatban is létrehozni, hogy egy háromdimenziós portál tartalmi feltöltése csak ennyi többlet munkával járjon.”
Turbucz Sándor elmondása szerint a SZTAKI-weboldal esetében először egy új CSS-oldalsablon hozzáadásával készítették el a háromdimenziós változatot, de már dolgoznak az automatizált megoldáson. „Egy web-portált 3D ruhába lehet bújtatni egy Javascript alapú előtét-rendszer segítségével is. Ez a portálmotor által előállított kész oldal szerkezetét és elemeit utólag módosítja, hozzáadja a megfelelő mélységi eltolásokat és lecseréli a 2D képi elemeket 3D-sre. Az erre a célra szolgáló általános keretrendszer fejlesztése jó ütemben halad a SZTAKI-ban, melynek segítségével egy meglévő web portálra pár napos munkával ráhúzható a háromdimenziós nézet.”
A fejlesztés jövőbeli irányai között szerepel a Magyar Tudományos Akadémia honlapjának háromdimenzióssá alakítása, de bármely hagyományos honlap átalakítását szívesen elvállalja az intézet, amely az átalakítás folyamatának minél nagyobb mértékű automatizálásán dolgozik. A csapat további célkitűzése az anaglif mellett egyéb 3D-technikák alkalmazása, melyekkel még több eszközön láthatóvá válik a harmadik dimenzió. „A side-by-side módszerrel például okostévéken is élvezhetőek lesznek a háromdimenziós webtartalmak, továbbá a legígéretesebb technológiájú, szemüveg nélkül nézhető 3D monitorokra is tervezzük átültetni a megoldásunkat.” – tette hozzá Turbucz Sándor.
A munkában aktívan részt vettek a Gábor Dénes Főiskola hallgatói (Neumann Gyöngyi és Zsiga Bernadett) is, akik a témában elért eredményeikkel, első magyar, a teljes tartalomra kiterjedő háromdimenziós weblapjaikkal (robotmodell3d.hu ill. 3dweb.hu) Országos Tudományos Diákköri Konferencián második helyezést értek el.
Látványos illusztrációk
