Öt év óta dolgozik a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), Budapest Főváros Levéltára (BFL) és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) az elektronikus levéltár megvalósításán; a konzorciumhoz az idén csatlakozott a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) is. A hatalmas munka költségvetése 2,75 milliárd forint, ami teljes egészében Európai Uniós támogatás.
A kezdeményezés célja az volt, hogy lehetőséget teremtsen nagy mennyiségű elektronikus iratanyag pontos, napra kész nyilvántartására, közzétételére és hosszú távú megőrzésére. A levéltárak hagyományos szerepükben biztosították a több száz éves iratok hiteles fennmaradását és a hozzájuk kapcsolódó elévülhetetlen jogokat. A 21. században már garantálják a kormányzati és önkormányzati döntések átláthatóságát is.
„Nagy öröm arról beszámolni, hogy megvalósult az elektronikus levéltári rendszer. Eredményeként a világon egyedülálló, integrált nyilvántartó és archiváló rendszer jött létre, aminek a hatása messze túlmutat az Európai Unió által előírt, ötéves fenntartási időszakon. Büszkeséggel tölt el, hogy egy olyan informatikai rendszert vezetünk be, amely segíti kulturális és történelmi értékeink megőrzését és életben tartását a jövő generációi számára” – mondta el Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium info-kommunikációért felelős államtitkára.
A levéltárakban őrzött dokumentumok maradéktalan megőrzése nemzeti érdek, így kiemelten fontos volt, hogy a választott hardver- és szoftvermegoldás biztosítsa az elektronikus dokumentumok hosszú távú, katasztrófatűrő megőrzését. A NISZ Zrt. vezette konzorcium az Európában legelterjedtebb szoftvermegoldások adaptálását tűzte ki célul, olyan európai országok megoldásait vette át, mint pl. az Egyesült Királyság, Németország, Hollandia, Svájc és Ausztria.
„Eljutottunk ahhoz a pillanathoz, amikor az egyik legrégebbi tervünket, az elektronikus levéltárat sikerrel adhatjuk át a használóknak. A teljes egészében európai uniós forrásból megvalósult levéltári rendszer olyan siker, amelyben munkatársaink osztoznak a Magyar Nemzeti Levéltár és a Budapest Főváros Levéltára, valamint a rendszert szállító társaság munkatársaival. Amai E-levéltárátadása terveink megvalósulásának csak az első fontos mérföldköve. Társaságunk a következő néhány hónapban több nagy infokommunikációs beruházás sikeres, határidőn belüli megvalósítását fogja bejelenten” – számolt be a NISZ Zrt. szerepérőlSzabó ZoltánAttila vezérigazgató.
A generálszállítói kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárást tavaly októberben a T-Systems Magyarország Zrt. nyerte meg. A nyertes cég a fővállalkozói feladatok mellett a rendszereket üzemeltető teljes infrastruktúra kiépítését, a levéltári portál megvalósítását, valamint az integrációs feladatokat végezte.
„Az E-levéltár megvalósítása összetett rendszer-integrációs és egyedi alkalmazás-fejlesztési kompetenciákat feltételezett, amelyekkel a T-Systems Magyarország elődcégei révén rendelkezik. A munka sikere nagyban köszönhető a résztvevő felek közötti kooperációnak, amely lehetővé tette, hogy rekordidő, azaz 10 hónap alatt megvalósuljanak a fejlesztések – mutatott rá Rékasi Tibor, a projekt fővállalkozói feladatait ellátó T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettese.
Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója felidézte, hogy a levéltári rendszer megvalósítási ideje alatt az általa vezetett intézmény látványos változásokon ment keresztül. A Magyar Országos Levéltár és 20 megyei levéltár integrációjával tavaly október 1-jén létrejött a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), amely több mint 310 kilométernyi iratot őriz, és 40 terabájt digitális másolatot tárol, valamint tesz elérhetővé az interneten. A főigazgató asszony beszédében kiemelte, hogy a beruházás eredményeként számottevően bővülnek az intézmény internetes szolgáltatásai, és a beszerzett digitalizáló eszközöknek köszönhetően ugrásszerűen megnő az online formában hozzáférhetővé tett iratok száma is.
Budapest Főváros Levéltárában (BFL) is nagy fejlesztések történtek, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy a kutatókat, érdeklődőket nyugat-európai színvonalon tudja kiszolgálni az intézmény.
„Az eredmény: Budapest Főváros Levéltárának hasznos tároló kapacitása mára eléri a 130 terabájtot. Az intézmény digitalizálási eszközparkja teljesen megújult: két könyv-, egy-egy mikrofilm-, lapadagolós és térképszkennert szereztünk be, ezzel megteremtődtek a tömeges digitalizálás alapjai. Terveink szerint három év múlva 13 millió digitális felvételt fog szolgáltatni a Fővárosi Levéltár az e-levéltári rendszerben” – számolt be a fejlesztés eredményeiről Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója.
A mára megvalósult elektronikus levéltárban mind az iratokat létrehozók, mind a közfeladatot ellátó szervek munkatársai, mind a kutatók online hozzáférnek az őket érdeklő dokumentumokhoz. A kutatási korlátozások nélküli elektronikus iratok elektronikus másolatai minden érdeklődő számára otthonról is elérhetők az internet révén.
Modern látogatótérrel gazdagodott a Győri Egyházmegyei Levéltár
(MTI) Modern látogatótérrel gazdagodott a győri római katolikus egyházmegye levéltára – hangzott el a projektzáró sajtótájékoztatón. Vajk Ádám, az intézmény igazgatója elmondta: a teljes egészében uniós pályázati forrásból finanszírozott fejlesztés eredményeként korszerű környezetben fogadhatják a kutatókat és az iskolai csoportokat.
Ezt szolgálja az a helyiség, ahol tíz kutató is kényelmesen dolgozhat, éppúgy, mint a 15 tagú iskolai csoportok fogadására alkalmas oktatótér. Közlése szerint tavaly 150 kutató 600-700 alkalommal kereste fel az intézményt, az érkező diákok száma meghaladta a 300-at. Hangsúlyozta: szeretnének minél nyitottabb, használóbarát intézménnyé válni, amit az is jelez, hogy a jobb kutathatóság céljából már több mint 320 ezer oldalnyi dokumentumot digitalizáltak, és tettek elérhetővé az interneten.
Vajk Ádám szólt arról is: a levéltárban a tízmillió forintos fejlesztés eredményeként mini kiállításokat rendezhetnek ezentúl. Az első tárlaton hírességek ott őrzött iratait, írásait, leveleit mutatják be.
