Lenyűgöző tudással és szerénységgel mutatta be azt a különös hangszert, amelyhez hasonló összesen hét található a világban, de ez a budapesti van a legjobb, megszólaltatható állapotban. A restaurálása is a fiatalember, Szabó Balázs orgonaművész ötlete volt, amikor meglátta a múzeumban a szép, ám használhatatlan hangszert.
Az ötletére nyitott volt Domokos Zsuzsa, az emlékmúzeum és kutatóközpont igazgatója. A restaurálási munkálatok a svájci Stiftung Kulturgut Orgel kulturális javak alapítvány támogatásával valósultak meg.
Bő egy év munkájának eredménye volt az a hangverseny, amelyen újra hallani lehetett azt az érdekes zenét, amely hol zongora, hol harmónium hangján szólt, hol meg együtt csendült föld a kettő, hol pedig szinte egy egész zenekar érzését keltette.
Szabó Balázs megmutatta a hangszer különleges felépítését is. Elmondta, hogy megerősítette statikailag és esztétikailag helyreállította a hangszer bútorzatát. Teljesen restaurálta a harmóniumot, rekonstruálta a megsemmisült alkatrészeket, visszaállította az eredeti hangzást és hangolást.
A fiatal művész és restauráló mester elmondta, hogy az 1864-ben a párizsi Alexandre Pére’Fils gyárban készült kombinált hangszer egy egybeépített fúvó légrendszerű harmónium és pianínó. Liszt Berliozon keresztül került kapcsolatba Eduard Alexandre-ral, akitől két kombinált hangszert is vásárolt.
A nagy művész 1854-ben vette meg az Alexandre gyár legnagyobb kombinált hangszerét, amit róla nevezett el a gyártó Piano-Lisztnek. Ez a rendkívüli darab a weimari Altenburg zeneszalonjába került. A hangszer ma restaurálva a bécsi zenebarátok társaságának gyűjteményében található.
A Zeneakadémia alapító-elnöke második kombinált hangszerét, a tíz évvel fiatalabb piano-orgue-ot először Rómában használta, majd 1872-ben Pestre küldte otthonába. Végrendelete nyomán lett az akadémia tulajdona. Ezt hallgathatta a mostani bemutató közönsége.
