A Cecília névre keresztelt Stradivari-hegedű a 17. században készült, egykor az egri érsekség tulajdonában volt, és 2011-ben bukkant fel újra Magyarországon. A hangszert az Aranymúzeum vásárolta meg, majd bocsátotta Kokas Katalin hegedűművész rendelkezésére ötéves használatra.
A szombati koncert közönsége Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyében hallhatja Kokas Katalint a kivételes hegedűn játszani. A művet a mindössze három hónapig tartó házassága után, a feledés korszakában, egy lelki sebeit gyógyítandó európai körúton komponálta kevesebb, mint két hét alatt. A művet a maga korában a szakma erőteljesen visszautasította, Eduard Hanslick vitriolos tollú kritikus hajmeresztőnek titulálta, a hegedű „összekócolásáról, széttépéséről és püföléséről” írt bírálatában. Több korabeli művész megtagadta a mestermű nyilvános előadását, mára mégis megtalálta utat a közönségéhez, és a legnépszerűbb versenyművek egyikévé vált. – Ezen a felvételen (tessék kattintani!) Isaac Stern játssza a D-dúr hegedűversenyt – 1949-ben, 29 évesen.
A Csajkovszkij-darab előtt – a kémikusi pálya mellett szabadidejében komponáló orosz zeneszerző – Alekszandr Borogyin Igor herceg című operájának nyitányát (itt Bernard Haitink vezényli a Brit Királyi Operaház zenekarát – tessék kattintani!) hallgathatja meg a közönség. A szerző fő műve valójában sosem készült el, kortársai Rimszkij-Korszakov és Glazunov fejezték be a hátrahagyott vázlatok alapján. A nyitányt Borogyin, bár fejben megkomponálta, sosem írta le, azonban többször eljátszotta Glazunovnak, ő vetette végül a szerző halála után papírra.
A hangverseny záró akkordjaként Schumann IV. szimfóniája csendül fel. (Ezen a felvételen Leonard Bernstein vezényli a New York-i Filharmonikusokat; tessék kattintani!)
A koncert apropóján a Hegedű változása a Stradivarius formáig címmel tárlat nyílt a Pécsi Tudásközpontban a Csorba Győző Megyei Könyvtár, az Egyetemi Könyvtár és Boczán Béla hangszerkészítő gyűjteményéből, a Pannon Filharmonikusok közreműködésével.
Antonio Stradivari, a mai legismertebb hegedűforma megteremtője, a világhírű olasz városkában, Cremonában élt és dolgozott. Hegedűi a mai napig állják a kor zenei igényeinek megnövekedett kihívását. A kiállítás azokat a mesterségbeli fogásokat, anyagokat, szerszámokat mutatja be, melyek Stradivari mester működése óta nem változtak – maradandónak bizonyultak. A kiállításon bemutatott anyagok, szerszámok, félkész munkák néhai Boczán József és id. Boczán Béla hagyatékából valók. – A tárlat 2013. október 31-ig látogatható.
