A magyarországi zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából jövőre megrendezendő emlékévről szólva Lázár János hangsúlyozta:
„felelősség és lehetőség, hogy Európa és a világ figyelme az UNESCO-n keresztül 2014-ben a magyarországi holokauszt-megemlékezésekre fókuszál”.
Ez lehetőséget ad arra, hogy ne csak Magyarországon, hanem a világon mindenhol meg tudjunk emlékezni minden magyar honfitársunkról, akit a náci haláltáborokban öltek meg – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján Párizsban tartanak konferenciát, amelyet az 1944-i deportálások történetének szentelnek. Emellett az év során koncerteket rendeznek, filmeket mutatnak be és könyveket adnak ki a vészkorszakról.
Az államtitkár hangsúlyozta: „az emlékévvel a magyar kormány főhajtással adózik a lágerekbe elhurcolt magyar zsidó honfitársaink előtt”, továbbá a jövő generációinak a budapest-józsefvárosi pályaudvaron oktatási központot hoznak létre, ahol a második világháború és ezen belül a holokauszt történései ismerhetők majd meg.
Lázár János szólt arról, hogy a magyar oktatási rendszerben jövőre szeptember 1-jétől kiemelt szerepe lesz az emlékezéseknek avégett, hogy az 1944. év történéseit megismerhessék a fiatalok és tanuljanak a múlt bűneiből, hibáiból. Célként jelölte meg, hogy emléktábla figyelmeztessen a vészkorszakra minden olyan iskola falán, ahol elhurcolt diákok tanultak és tanárok tanítottak.
Kérdésre elmondta, a MÁV-val közösen hozzák létre a múzeumot a józsefvárosi pályaudvaron, a létesítményre pedig 20 millió eurót fordítanak. A tervezés hamarosan befejeződik, november végén az építkezések is elkezdődhetnek, az átadás pedig a jövő tavasszal lesz. Ezenkívül ötmillió eurót szánnak a civilek, oktatási intézmények, egyházak megemlékezéseire. Pályázataikat decemberben értékelik – jegyezte meg.
Samuel Pisar, az UNESCO jószolgálati nagykövete és holokausztoktatásért felelős különmegbízottja újságírók előtt elmondta: tanúja volt a holokauszt idején annak a pusztításnak, amelyben legyilkoltak több százezer magyar zsidó férfit, nőt és gyermeket. A mészárlás soha nem volt olyan intenzív, mint amit 1944 tavaszán és nyarán látott, amikor minden nap több mint tízezer embert semmisítettek meg – állapította meg.
Hangsúlyozta: a Vér és remény című könyvét az emlékei alapján írta, az előszóban pedig a fiatal magyar generációknak ajánlja a kötetet, abban a meggyőződésben, hogy ők elkötelezettek lesznek a demokrácia és a tolerancia iránt.
A Kaddish szimfónia általa írt librettójáról elmondta, az egy képzeletbeli beszélgetés Istennel, amit Leonard Bernstein zeneszerző felkérésére írt, és hétfőn és kedden este a narrációt ő adja elő az Operaházban.
