A jövő évi költségvetést 494 szavazattal, 158 ellenszavazat és 13 tartózkodás mellett fogadták el.
A hétfő éjszakába nyúlt tárgyalások november 12-én, kedden vezettek eredményre, amikor a Tanács és a Parlament megállapodott az idei hiány rendezésében. A Parlament a többi között ezt szabta feltételül az unió 2014–20 közötti hosszú távú költségvetési keretének (MFF) jóváhagyásához, mivel a képviselők el akarták kerülni, hogy az Európai Unió deficittel kezdje a következő hétéves ciklust. Az MFF-et tegnap (november 19-én) hagyta jóvá a Parlament.
A képviselők azt is elérték, hogy az EU kárpótolja a 2013-i árvízkatasztrófa és szárazság áldozatait, 2014-re pedig a Parlament számára fontos területekre, így a foglalkoztatásra, kutatásra és innovációra, a határfelügyeletre és a humanitárius segélyekre is több forrást szán.
A 2014-i költségvetésért felelős Anne Jensen (liberális, Dánia) képviselő az elért eredményt „megszorító költségvetésként” írta le, mivel annak összege csaknem 6 százalékkal kevesebb az ideinél. „Ugyanakkor örülök, hogy sikerült több forrást biztosítanunk a növekedésorientált területek, így a kutatás, az oktatás, az innováció, valamint a közel-keleti humanitárius segélyek számára.”
Több forrás a foglalkoztatás, az innováció és az oktatás területén
A Tanács elfogadta azt a parlamenti kérést, hogy több pénzt szánjanak az Unió fiataljait sújtó magas munkanélküliség elleni lépésekre. A gazdasági növekedés felgyorsítását segítő területek, így a kutatás (Horizon 2020), a digitális fejlesztés, a kis- és középvállalkozások fejlesztése (COSME) és az képzés (Erasmus+) jelentősen több forráshoz jut a Tanács eredeti javaslatához képest.
Határigazgatás, menekültügy és humanitárius segély
A Parlament az unió külső határain működő FRONTEX és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal megerősítéséhez is megszerezte a tagállamok támogatását. Az EUROPOL bűnüldözési hatóság az internetes bűnözés kapcsán jelentkező új feladatai elvégzésére szintén többletforrásokhoz jut.
A Parlamentnek köszönhetően több forrás áll rendelkezésre az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítésére a Közel-Keleten, ahol az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatalán (UNRWA) keresztül segíti az egyre nagyobb számban érkező szíriai menekülteket.
A Parlament elfogadta a Ciprusra vonatkozó tanácsi kérést
A Parlament cserében elfogadta a Ciprus támogatásának növelésére vonatkozó tanácsi kérést. A ciprusi segélycsomagban akkor állapodtak meg a tagállamok, amikor az az államcsőd szélére sodródott.
Következő lépés
A Parlament az MFF keddi jóváhagyásával megnyitotta az utat az egyes uniós programok végszavazása előtt, amelynek nagy része a novemberi ülésszakon lezajlik. Ez az utolsó lépés ahhoz, hogy az új programok 2014. január 1-jén elindulhassanak.
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (a 2013.11.20-ra kattintva)
A politikusoknak hálátlan téma, de a jövőnk múlik a K+F-forrásokon
Herczog Edit szocialista EP-képviselő 2013. november 21-i közleménye:
(13,16) Csak nagyon ügyes pénzügyi manőverezéssel lehet életben tartani a hitet, hogy az Európai Unió a következő években is a kutatás és fejlesztés egyik globális központja maradhat. Az uniós büdzsé mostohagyerekeként kezelt K+F-terület forrásainak felhasználásánál a következő hét év során gyakran adódhat a kérdés, melyik ujjunkba is harapjunk?
A napokban elfogadott új, hétéves uniós költségvetés egyik fő vesztese a kutatás és fejlesztés (K+F) területe. Az unió elemi érdeke, hogy a tudományos és technológiai kutatások centralizáltan, a szinergiákat a lehető legjobban kihasználva folyjanak. A kutatások mindinkább nemzetközivé válnak, és több ország erőforrásaira építenek. Az öreg kontinensen e célokra alig költik a GDP 1 százalékát, miközben Amerikában és a kelet-ázsiai térségben ennek 2–3-szorosa jut erre – ez pedig újabb nyomós indok a források koncentrálására, a felesleges párhuzamosságok elkerülésére.
Az unió közös fejlesztési programjainak oroszlánrészét a „Horizon2020”kezdeményezés fogja csokorba. A nanotechnológia, a hipergyors digitális hálózatok, a multirezisztens baktériumtörzsek elleni harc és számtalan egyéb kutatás mind-mind abból a sovány, 80 milliárd eurós keretből kaphat támogatást, amelyet az unió a 2014–20 közötti időszakra e célokra elkülönített.
Talán a legfontosabb közösségi tudományos kezdeményezés a számtalan Európán kívüli országgal közösen készülő és finanszírozott ITER kísérleti magfúziós reaktor. A francia földön épülő komplexum alapvető változást hozhat az emberiség energiatermelésében. A program finanszírozását elkülönített pénzek szolgálják. Azonban félő, hogy a reaktorhoz kapcsolódó, „szatellit” projektek a Horizon 2020 többi fontos kutatási céljától vonnak el forrásokat.
A kialakult helyzet a tagállamok kormányainak rövidlátását tükrözi. A kutatás és fejlesztés a legjobb hosszú távú befektetés Európa jövőjébe. A modern technológiák területén elég két-három év lemaradás, és megszüntethetetlen hátrányba szorulhatnak az európai vállalatok. Így pedig épp a munkahelyteremtés, a gazdasági fellendülés motorjától vonják meg az üzemanyagot. Mindezt vélhetően azért, mert nem lehet ráhatásuk, hogyan, mely kutatási célokra költsön az unió, és az eredményekből is nehezebb közvetlen politikai tőkét kovácsolni.
A következő hét év során a K+F források felhasználása felett őrködő brüsszeli Bizottság feladata lesz, hogy okos ütemezéssel, takarékos gazdálkodással minimalizálja a költségvetés szűkmarkúságából eredő hosszú távú veszteségeket.
