A „Magyar örökség“ kitüntető címet viselő Kossuth-díjas Ghymes együttes pályafutása szinte példa nélküli és páratlan sikertörténet. Eddig 18 önálló albumot jelentetett meg, rövid időn belül 10 platina- és 5 aranylemezzé vált. A korongok sikere bizonyíték arra, hogy a minőségi, érzelemgazdag és fajsúlyos zenére, értékes gondolatokra mindig „vevő“ a közönség. A Ghymes zenéje az egyetemes kortárs kultúra részévé vált, értéket teremtett és őrzött meg.
A Ghymes dalainak stílusát nehéz meghatározni. Szarka Tamás zenéjét és irodalmi értékű szövegvilágát egészíti ki Szarka Gyula népzenei alapú szerzői zenéje. A Ghymes az értelemre, az érzelmekre és az érzékekre egyaránt hat. A zenekar vallja, hogy az élő muzsika energiája, varázsa a feltétele és záloga sikereinek.
Az új év negyedik napjára meghirdetett jótékonysági koncert vendégei: az MR Szimfonikusok, az MR Gyermekkórus és a Nemzeti Színház színészei. A bevétel egy részét az „Istenadta Tehetség“ – kistelepülések hátrányos helyzetű tehetséges gyermekeiért alapítvány javára ajánlják fel.
Szarka Gyula vezetésével 1983-ban alakult Nyitrán a Ghymes együttes olyan zenészekből, akik előtte rockot, komolyzenét, régi zenét játszottak. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Gímes (régi írással Ghymes) községben rendezték – innen a a zenekar neve.
Az együttes úgy hiteles, hogy egyúttal modern. Dalaiban egyszerre old és köt a szabad improvizáció és a szigorú szabályú pentaton – olvasható egyebek között a zenekar honapján.
A Ghymes főszereplői a fejenként legalább fél tucat hangszert megszólaltató Staeja testvérek. Szarka Gyula az ének mellett bőgőn, gitáron, tökciterán, lanton és szájbőgőn is játszik. Szarka Tamás énekel, hegedűn, kobzon, gitáron, ütős hangszereken muzsikál. A többi kiváló képességű zenész közül Kún Csaba a szintetizátor „felelőse“, Jelasity Péter a szaxofonokat és a fuvolát, Jász András az altszaxofont szólaltatja meg, Lau János pedig az ütőhangszeres.
