A külföldi munkaerő megjelenésének hatását a magyar munkavállalók közül kétszer annyian gondolják negatívnak, mint kedvezőnek – derült ki a Randstad Workmonitor 2013 negyedik negyedévében végzett felméréséből. Ezzel összefüggésben csak a magyarok harmada mondta, hogy örül a külföldi munkatársak jelenlétének, pedig a nálunk jóval nagyobb bevándorlási hullámmal szembenéző olaszok majdnem fele, a spanyolok és görögök közül pedig több mint 60 százalék dolgozik együtt szívesen más országokból érkezőkkel.


„A nemzetközi kutatás adataiból az látszik, hogy általában ott ítélik meg kedvezőtlenül a külföldi munkavállalókat, ahol növekedett miattuk a munkaerő-piaci verseny. Magyarországon és Közép-Európa országaiban, például Csehországban, azonban nem ez a helyzet: a külföldiek viszonylag kis nyomást gyakorolnak az álláspiacra, mégis inkább negatív a megítélésük” – egészítette ki az adatokat Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

A külföldi munkát kereső magyarok körében népszerű célországok közül Nagy-Britanniában is csak 39 százalék mondta azt, hogy örül, ha külföldivel dolgozhat együtt, ott azonban közel azonos azoknak az aránya, akik pozitívan, illetve negatívan ítélik meg a bevándorlókat. Németországban ugyanakkor már többen fogadják kedvezően a külföldieket, mint ahányan elutasítanák őket. Ráadásul a németek 46 százaléka vallja, hogy többlet értéknek számít a munkájában a soknemzetiségű környezet.

 „A probléma gyökere nagyrészt az ismeretlentől való félelem: Magyarországon még viszonylag alacsony a külföldi munkaerő aránya, ezért gondoljuk, hogy a változás rosszat hozhat” – mondta Baja Sándor. A megállapítás összecseng a Political Capital 2010-i elemzésével, amely szerint Magyarország volt a legelutasítóbb a bevándorlókkal szemben Kelet-Közép-Európában (52 százalék ellenezte a beengedésüket). Az intézet is leszögezte azonban, hogy a migránsok alacsony száma miatt nem tényleges tapasztalatokra alapozott véleményről volt szó.

A Központi Statisztikai Hivatal 2013-i adatai szerint 141 ezer külföldi állampolgár él hazánkban, a lakosságnak nem egészen másfél százaléka, ráadásul számuk a múlt két évben csökkenni kezdett. „A társadalom öregedése és a munkaerő-piaci igények változása miatt azonban nekünk is fel kell készülnünk a külföldiek befogadására a gazdasági teljesítmény fenntartására” – figyelmeztet Baja Sándor.

A Randstad Hungary ügyvezetője hozzátette: a külföldön szerencsét próbáló fiatalok révén egyre többen szereznek tapasztalatot abban, hogyan lehet más kultúrájú kollégákkal együttműködni, de a konfliktusok elkerülése végett hosszú távon minden nemzedéknek nyitnia kell a külföldiek felé.