A rákoshegyi Bartók-ház számára készülő és előreláthatólag jövőre fölállítandó, háromalakos műalkotás világújdonságként hang- és fényhatások segítségével idézi fel 1915 januárját, amikor Bartók Béla Rákoskeresztúron szlovák lányoktól gyűjtött fonográf segítségével népdalokat.
Bartók Béla egykori lakóháza, ma Rákoshegyi Bartók Zeneház, a világhírű magyar zeneszerző, népdalgyűjtő, zenetudós életének és művészi pályafutásának emlékezetes színhelye. A Budapest, XVII., Hunyadi utca 50. alatti kúriában élt és alkotott 1912–20 között. Az ott töltött nyolc év alatt komponálta „A fából faragott királyfi” című egyfelvonásos táncjátékot és „A csodálatos mandarin” színpadi művet. A helyi önkormányzat által 2006-ban felújított épületet ma zeneművészeti központként, koncertteremként működteti a bartóki hagyaték megőrzésére létrehozott rákoshegyi Bartók Zeneház Közalapítvány.
„A népdalgyűjtő Bartók” című szoborkompozíció az évtizedek óta a pesti XVII. kerületben élő Babusa János (*1964) szobrászművész alkotása. Műveinek egy része a Rákosmentét gazdagítja. Különösen szép a névadó egész alakos, életnagyságú bronz szobra a rákosligeti Gózon Gyula Kamaraszínház homlokzatán. A Kossuth-díjas Gózon Gyula és felesége, Berky Lili Érdemes Művész 1935-től haláláig élt rákosligeti otthonában.
