A Bizottság megoldási javaslataira reagáló állásfoglalásában a Parlament leszögezi: a környezetre káros műanyag hulladék felhalmozódása egyrészt a hulladékokra vonatkozó uniós szabályzás erélytelen megtartatásának, másrészt pedig a konkrétan ezeket az anyagokat érintő EU-szabályzás hiányának következménye.
„A Parlament megmutatta, mit lehet tenni a műanyag szeméttel, amely mind a környezetre, mind az egészségre káros. Meg kell változtatnunk a kialakult rossz szokásokat, és a gyártástól a szeméttelepig felelősséget kell vállalnunk az általunk használt termékekért. Ha jól kihasználjuk a termékeket és a lehető legnagyobb mértékben újra hasznosítjuk őket, akkor körkörös gazdaság jön létre, amely a munkahely-teremtés mellett a tengerek és a termőföld tisztaságát is javítja” – fogalmazott a témáért felelős Vittorio Prodi olasz szocialista képviselő, akinek jelentését kézfeltartásos szavazással fogadták el.
A képviselők javaslata szerint az uniós jogszabályoknak tartalmazniuk kellene, hogy a keletkező hulladéknak legalább a négyötödét szelektíven gyűjtsék. Az újra feldolgozhatóság kötelezően alkalmazandó követelményeinek, a begyűjtés és szétválogatás új szabályainak egyenlő versenyfeltételeket kell teremtenie az unióban. A képviselők szerint a műanyag csomagolóanyagokból keletkező hulladék kezelésének szabályai is felülvizsgálatra szorulnak.
A Parlament az idén javaslatot vár a Bizottságtól az újra feldolgozható és hasznosítható műanyag szemét lerakásának 2020-ig fokozatosan bevezetendő betiltásáról. A képviselők nem támogatják az ilyen hulladék elégetését sem, és energetikai hasznosítását is csak abban az esetben, ha minden egyéb lehetőség kimerült.
A képviselők szerint a legveszélyesebb műanyagokat egyszerűen be kell vonni a piacról. Az egyszer használatos nejlonzsákokat fokozatosan ki kell vonni a forgalomból. Hathatósabb lépéseket sürgetnek a törvénytelen hulladékexport és -lerakás ellen.
A képviselők kiemelték: a műanyag hulladék újra feldolgozásában rejlő gazdasági lehetőség még mindig nagyrészt kiaknázatlan. Jelenleg a műanyag szemétnek csak a negyedét hasznosítják újra. A hulladékra vonatkozó EU-szabályzás teljes körű alkalmazása évi 72 milliárd euró megtakarítást eredményezne, amely 42 milliárd euróval növelné az uniós hulladékkezelő és -feldolgozó üzemek éves forgalmát. Mindez 2020-ig több mint 400 ezer új munkahely létesítésével járna – mondták a képviselők.
Az elfogadott szöveg itt elérhető (a 2014.1.14-re kattintva)
EP: szigorúbb munkaügyi ellenőrzéseket a szociális dömping ellen
A munkaügyi ellenőrök számát és eszközeit bővíteni kell a tagállamokban annak érdekében, hogy felléphessenek a be nem jelentett munkavállalással, a nem valós önfoglalkoztatással, és szociális dömpinggel szemben, fogalmaztak kedden a képviselők egy nem törvényerejű állásfoglalásban.
„A tagállami munkaügyi ellenőrzések fontos szerepet játszanak a szociális jogszabályok betartatásában és az egységes versenyfeltételek fenntartásában. Az Unió GDP-jének 18,8 százalékát kitevő feketemunka felszámolásával növekedne az adózásból és a társadalombiztosításból származó bevétel. A munkaügyi szervek azonban nem rendelkeznek elegendő munkaerővel és a határon átnyúló együttműködések során is számos nehézséggel találják magukat szemben” – mondta a témáért felelős német szocialista képviselő, Jutta Steinruck.
A képviselők európai munkaügyi ellenőrzési platform létrehozását kérik. Ezen a felületen postaláda-cégek és hasonló, névleg létező vállalkozások listázásával segítenék a tagállamok közti együttműködést és követnék figyelemmel a be nem jelentett munkavállalást.
A képviselők emellett egy európai társadalombiztosítási kártya bevezetésének megvizsgálására is kérik a Bizottságot. A tb-kártya vagy egy ahhoz hasonló, szigorú adatvédelmi feltételeknek megfelelő dokumentum segítségével könnyen megoszthatók lennének az adatok, így tesztelhetővé válna egy, a fekete munkavállalásra figyelmeztető rendszer.
A szociális dömpinget (a más tagállamokkal szemben alacsonyabb bérköltségek vagy lazább munkajogi szabályok révén versenyelőnyhöz jutást) leállító uniós lépésekre is szükség van, vélik a képviselők. Ezeket a szabályokat az EU versenyjogának kellene tartalmaznia.
Egy másik, szintén nem kötelező érvényű állásfoglalás az egyre nagyobb számú uniós önfoglalkoztatott számára kér megfelelő szociális védelmet. Az állásfoglalás emellett a tagállamok társadalombiztosítási rendszereinek jobb koordinációját is sürgeti.
