Az InterCom Valentin napra szánta a filmet, erre utal a bemutató dátuma, de hogy romantikus volna? Hát, nagyon nagy jóindulattal, miután van benne némi nyoma a szerelemnek meg a házasságnak is, de sokkal inkább az érzelmek nélküli szexnek és a kisebb-nagyobb hazugságoknak. Én mindenesetre egy a mai stand up comedy színvonalán összehozott, lényegében altesti humorral és trágár beszólásokkal operáló, középszerű, populáris poénkodást láttam a vásznon, aminek persze biztos sikere lesz a közönség egy bizonyos rétegnél.
A cím nem hazudik, a film pontosan arról szól, amit ígér, és amit a Bögöcsnek nevezett, primitív és trágár főszereplő nem egyszer elmond: szó szerint mindenáron meg akarja dönteni Hajnal Tímeát.
Egy harmincas éveiben járó, 15 éves érettségi találkozóját nem bankettel, hanem bulival ünneplő társaság jön össze. Itt van főszereplőnk, Horváth Dani (Simon Kornél), aki egy építésziroda alkalmazottja, de leginkább csak mókás nyulakat rajzol, és aki közelgő esküvőjére készül főnökének (Hirtling István) a lányával, Rékával (Réti Adrienn). Dani éppen a legjobb barátjával, Gáborral (Lengyel Tamás) készül berúgni, miközben azt taglalják: kinek ki volt már meg az iskolatársnők közül, mikor megjelenik a gyönyörű Hajnal Tímea (Osvárt Andrea). Tímea nemrég jött haza külföldről, nemzetközileg ismert fotómodell, gazdag és irigyelt, és nagyon unja a felhajtást és a sztereotípiákat. Itt van még az időközben pszichológusnak tanult Virág (Jordán Adél), aki állítólag utálja Gábort, és végül beállít Bögöcs (Szabó Simon) is, akinek „elfelejtettek” ugyan meghívót küldeni, de ő mégis tudomást szerzett az osztálytalálkozóról, és most itt azon sóhajtozik, hogy de megdöntené Hajnal Tímeát!
Tímea igyekszik „felmelegíteni” Danihoz fűződő régi barátságát, a fiú inkább hazamenne, a lány utána megy a ruhatárba, ahol a falnak döntve azon melegében megtörténik a dolog. Csakhogy Bögöcs kilesi őket és telefonjával rögzíti az aktust. Dani persze nem szól sem menyasszonyának, sem apósjelölt főnökének arról, hogy mi történt az osztálytalálkozón, de Bögöcs megzsarolja, hogy ha nem akarja, hogy meghiúsuljon az esküvő, akkor intézze el Hajnal Tímeánál, hogy az vele is lefeküdjék.
A film további része arról szól, hogyan próbálják Dani, Gábor és Virág megoldani ezt a problémát. Megkísérlik betöréssel ellopni Bögöcs mobilját, aztán meg úgy leitatni, hogy ne vegye észre, amikor Nikkit, a prostituáltat (Szandtner Anna) bérelik fel Tímea képében szexelni. Bögöcs primitív és szexmániás csak dugni akar, semmi mást, ezt viszont szókimondóan hangoztatja és gyakorolja mindenütt és mindenkivel, akivel lehet. Ebben persze nincs egyedül, mert Tímea fiúja, a sztárriporter Róbert (Kamarás Iván) is úgy próbálja visszakönyörögni magát, hogy közben egy másik nő van az ágyában, bizonyítva a régi férfitételt, amely szerint a világ legszebb nőjét is unja már valaki. „Bölcsességeket” persze nem csak én tudok, a filmben Tímea szerint pl. a férfiakkal az a gond, hogy mire rájönnek, hogy mit akarnak, akkor már késő.
Csurgó Csaba forgatókönyve amúgy sem fog eséllyel versenybe szállni díjakért. Megfeledkezik róla, hogy itt tanult felnőtt emberekről van szó, akik végig úgy viselkednek, mint ha most lennének hormon-túltengéses érettségizők, vagy egyetemisták. Olyan humorforrások, mint mikor a betörőpárost a vécére is kimenni lusta Bögöcs a nyitott ablakon át levizeli, vagy olyan megállapításai, hogy érdekes módon a hányásban mindig van sárgarépa, elég nagy igénytelenségről tesznek tanúbizonyságot. Vagy az olyan „deus ex machina” ötletek, hogy bár Tímea régen tudja, Róbert egy kocsi motorházán kefélve csalta őt, az esküvőjén Bögöcs azzal tud botrányt okozni, hogy neki még erről is van körbe mutogatható mobilfelvétele, ez azért egy kicsit durva. Mint ahogy az is, hogy a lopva felvett aktus a neten is terjed, és az egyik kommersz tévécsatorna még műsorba is teszi. Ez már nem diákcsíny, ez már erkölcsi nihil. Számos ilyen agyszüleményen nevet, aki nevet, én legföljebb kényszeredetten. Nesze, neked, Valentin-ajándék!
A hosszú éveken át csak asszisztens, majd reklámfilmrendező Herczeg Attila munkájának egyetlen pontját tudom maradéktalanul értékelni, és ez a kitűnő szereposztás; minden más kommerszen középszerű. Nyilvánvaló, hogy az egész alapötlet Osvárt Andrea szépségéből és nemzetközi karrierjéből indult el, hogy végre magyar film főszerepében is láthassuk őt. Ő az a felkészült, profi művész, akinek még esze is van a szakmához. Modellkarrierjét színésznőként is kamatoztatni tudta, érzékeny kifejező tekintete, játéka sokat tesz hozzá a karakteréhez. Tímea lehet, hogy szeretne őszinte kapcsolatot, de ehhez nem biztos, hogy az „én is megcsaltalak” stílus a legcélravezetőbb, ha pedig szerelmes Daniba, miért nem ezzel áll elő? Egy nemzedék, amelyik könnyebben tud összeborulni, mint az érzéseit megvallani? A végső „szeretném, ha barátok lennénk” közhely persze nyitva hagyja a dolgokat, tipikusan női sztereotípia.
A Simon Kornél alakította Horváth Dani egy olyan „későn érő”, bizonytalan típus, aki valóban nem igazán tudja, hogy mit is akar. Hajnal Tímeát kihagyni nem – ez férfiszemmel, mondjuk, teljesen érthető –, de menyasszonya előtt már sumákol. Utána teljesen ostobán belemegy egy betörésbe, majd börleszkszerű helyzetekbe keveredik. Aztán ráébred, hogy mégsem akar benősülni a főnöke családjába, viszont Hajnal Tímeával szívesen folytatná. Simon tekintete jól ábrázolja ennek a típusnak a félelmeit és kapkodásait.

A legzavarosabb jellem Bögöcs. Szabó Simon egyfelől hitelesen hozza ezt a primitív tuskót, aki a pornóiparból él, és olyan kétes dolgokra is hajlandó, mint a zsarolás. Ugyanakkor teljességgel zavaros az a forgatókönyvi „megvilágosodása”, hogy rájött, hogy másnap ugyanúgy kel fel a nap, erre letesz arról, hogy megdöntse Hajnal Tímeát, és a korábbi megzsaroltaknak kezd segíteni, majd a násznépből szedi fel következő alkalmi szexpartnerét. Ezért kéne megszeretnünk ezt az élősdit? Szabó Simon tohonyasága, hanghordozása és pongyola beszédstílusa nagyon jól megtestesíti a figurát, de ettől még nem lesz rokonszenves – legalább is az én erkölcsi normáim szerint. A jópofáskodó, nyegle, gyerekes poénkodás kevés ehhez.
Virág szerepe ugyancsak kicsit infantilis ahhoz képest, hogy hivatásos pszichológus. Azon persze joggal sértődik meg, hogy Gábor arra sem emlékszik, hogy 15 évvel ezelőtt már szexeltek, viszont ő az a nő, aki úgy szeret titkon, hogy kifelé utál valakit. Jordán Adél most is vonzó és érzékeny nőt formál, de karakteréből teljességgel hiányzik a felnőttség.

Lengyel Tamásnak jutott az a szerep, aki egyfelől irigykedhet barátja sikerein, másfelől azért őt sem kell félteni megdöntés dolgában. Mintha az egész középiskolás korosztály a ki, kit és hogyan tud megdönteni jegyében élt és rekedt volna meg. Ő reklámfotós, és próbál segíteni a barátján, de az eszközei gyerekesek. Nem szeretem, ha egy vígjáték hülyének nézi a nézőt is.
A filmben számos jó alakítást látunk még. Szandtner Anna sok jó színnel alakítja a felbérelt prostituált jellemét, az viszont megint csak ízlésficamos forgatókönyvírói-rendezői ötlet, hogy a hátán egy hatalmas Jézusfej-tetoválás éktelenkedik, amelyik a lapocka mozgatására „kacsint”.
Hirtling István (Réka apja), Vándor Éva (Réka anyja) és Réti Adrienn (Réka, a menyasszony) hivatottak megjeleníteni a Danira váró családi környezetet. Ők semmi rosszat sem tesznek, csak a közelgő esküvő előkészítésén jár az eszük, hogy aztán a nagymama – a pár másodperces megjelenésében is emlékezetes Békés Itala játékával – Dani szemébe mondja, hogy szerinte nem épp ő az igazi. Igaz, hogy egy férfi leginkább a túlzó esküvői előkészületektől tud ideges lenni, de ettől kattan be Dani, hogy kijelentse: itt nem lesz semmiféle esküvő?
Nézem a filmet, és nem tudom, hogy most azon kéne szurkolnom, hogy sikerüljön-e Bögöcsnek megdönteni Hajnal Tímeát, vagy ne sikerüljön? Legyen-e esküvője bárkinek is, vagy ne legyen? Ennyit a „romantikusságról”. Már nem érdekel, hogy Gulya Róbert jó zenét szerzett-e, vagy sem, hogy Tóth Widamon Máté operatőri munkája miben tetszett, és miben nem, hogy a pesti Károlyi kertnél felvett jelenetben mennyire látszik, amint a forgalomirányítók a gépkocsikat tovább terelik, mert nem hajthatnak be a kis utcába a forgatás miatt, szóval egyre kevésbé tudok szórakozni ezen az egészen.
Kinek ajánlom a filmet? Legjobb esetben is csak a 18–35 év közötti moziba járók azon rétegének, akik a Való Világ, az Éjjel-nappal Budapest és hasonló színvonalon „szórakoztató” műsorok élvezői, de 18 év alatt senkinek, 35 év felett pedig igen keveseknek. Lehet, hogy azért, mert én, „ódivatú”, még csak a Bálint-napnál tartok, és teszek erre az egész Nyugat-majmoló, túllihegett valentinozásra, meg a hasonló amerikai kommersz filmes éretlenkedésekre.

