Emellett a választási gépezetet teljes egészében a saját híveivel rakta tele – olvasható a New York Times blogjában. Mindennek az az eredménye, hogy virtuálisan csakis a fennálló hatalom tud győzni.

A princetoni alkotmányjogásznő a továbbiakban részletesen bemutatja, miként cselezte ki a Fidesz az egész világot. A Velencei Bizottság például azt javasolta, hogy az új szavazókörzetek kijelölésénél a változás csupán 10%-os legyen. A párt formálisan végül is 15%-ot módosított, ami azonban azt jelenti, hogy az átlagtól felfelé is, lefelé is ennyivel tért el. Így a változatás már 30 százalékra rúg, ám ezt a Velencei Bizottság a jelek szerint nem vette észre. Sőt, a gyakorlatban még nagyobb a különbség, mert a legkisebb körzetben 60 ezren vannak, a legnagyobban 90 ezren, vagyis az eltérés már 50 százalék!

A baloldali körzetekben – ahogy a Political Capital kimutatta – 5-6 ezer vokssal több kell a mandátum elnyeréséhez, mint ott, ahol a jobboldal jelöltje az esélyes. Mindehhez jön még, hogy az új felosztásról a fiatal demokraták egyedül döntöttek, bírósági jogorvoslatra nincs lehetőség, a felülíráshoz pedig 2/3-os többség szükséges. 
Ráadásul az egyéni körzetekben „a győztes mindent visz”-elv még inkább az egyenlőtlen mandátum-elosztás felé billenti el a parlamentet.

A második választási forduló eltörlése szintén a legnagyobb önálló párt, vagyis a Fidesz érdekeit szolgálja, mert úgy nyerhet, hogy elegendő számára a relatív többség a kerületekben. Ugyanakkor az Összefogás pártjainak hívei sokszor bizalmatlanok a többi részvevő tömörülésekkel szemben, ezért egyáltalán nem biztos, hogy össze lehet adni a támogatók számát. 
Az amerikai alkotmányjogász tanulmányának harmadik részében a győztesek kompenzálása a téma, és Scheppele ennél a pontnál idézi, hogy az ellenzéknek legalább 6-8 %-kal több voksra van szüksége, ha csupán egyszerű többséget akar. De a Fidesz mellett szól, hogy az egyéni körzetekben – fura módon – immár a nyertes is kap többlet szavazatokat, ami még inkább megnöveli az előnyét.

A következmény nagy valószínűséggel az, hogy a szavazatok végső megoszlása még kevésbé tükrözi majd a lakosság voksainak megoszlását, azaz itt a rendszer szupertöbbséggé nagyítja fel a többséget, és még aránytalanabb, mint idáig volt. Itt említendő, hogy a szisztéma ösztönzi a kis pártok indulását, mivel azok megoszthatják a szavazatokat és növelhetik a fiatal demokraták fölényét, vagyis még valószínűbbé teszik, hogy a kormánypárt kétharmadot szerez.

Természetesen az ellenzék számára is megvan a minősített többség lehetősége, csakhogy itt lép be a képbe a választókörzetek új határainak megvonása, amellyel éppen ezt az esélyt igyekeztek szinte teljesen kizárni. 
Máris vannak aggasztó jelek, hogy a választásokat lebonyolító szervezetek nem semlegesek. A Választási Bizottságot pl. már kétszer átszervezték, tagjait idő előtt elbocsátották, utódaikat csakis a Fidesz jelölte ki. Majd tavaly új szerkezetű Választási Bizottság, illetve Választási Iroda alakult, előzőben a tagok teljes egészében a hatalomhoz kötődnek. Utóbbi vezetője a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban dolgozott államtitkárként, és a testületbe, a Választási Bizottsággal ellentétben, nem juthatnak be ellenzék által delegált munkatársak. 

A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!