A tervezett intézkedések között a közműfejlesztések összehangolása, az adminisztratív akadályok, költségfelhajtó tényezők kiiktatása, a hálózatépítési munkák kötelező összehangolása ugyanúgy szerepel, mint a lakóépületek és fogadóállomások technikai alkalmasságának megteremtése. A jövőben minden új lakó- és középületnek alkalmasnak kell lennie a hálózat fogadására, házon belüli elosztására. Egyablakos ügyintézés, valamint a már meglévő infrastruktúra – közlekedési, áram, gáz- és vízvezeték-hálózatok stb. – újra hasznosítása segíti, hogy az internethálózat fejlesztése minden eddiginél olcsóbban és gyorsabban folyjék.
A sietségre minden okunk megvan az Európai Unióban: tetemes az öreg kontinens lemaradása Kelet-Ázsia és az Egyesült Államok mögött a nagy sávszélességű net-hozzáférésben. Az internet-hálózatok jobbára az országhatárokat követik, a piac széttagolt, a fogyasztói árak magas szinten rögzültek. Ez pedig nemcsak a munkahelyteremtő vállalkozások számára nagy hátrány, de a közintézmények és a családok is kárát látják – például, ha nem tudnak online ügyet intézni. Az információhoz való egyenlő hozzáférés pedig a demokrácia egyik fontos feltétele.
A törvényjavaslat alapjául szolgáló jelentéséről szólva, Herczog Edit hangsúlyozta: „Az egységes Európa a fizikai korlátok lebontásával kezdődik, a versenyképes Európa kulcsa a gazdaság és a társadalom teljes digitalizációja, a szolidáris Európa pedig mindenki számára biztosítja az internetezés lehetőségét.” A képviselő emlékeztetett a 2020-ra kitűzött célokra. Ezek értelmében teljes lefedettséget kell biztosítani az unióban, a lakosság legalább fele számára 100 Mb/mp sávszélességgel, de sehol sem elmaradva a 30 Mb/mp sebességtől.
A magyar szocialista képviselő azt is hangsúlyozta, hogy a ritkább népsűrűségű, esetleg gyengébb vásárlóerejű vidéki területeken anyagi ösztönzőkkel kell érdekeltté tenni a hálózatfejlesztő és üzemeltető cégeket a szükséges beruházásokban. Az internetnek ugyanis csökkentenie kell a régiók, a város és vidék közötti különbségeket, míg ha erre nem figyelnek oda, a digitális szakadék csak tovább mélyülne.
Mivel a törvényjavaslatról a múlt hónapokban a képviselőcsoportok megállapodásra jutottak, várhatóan nagy többséggel szavazza azt meg két hét múlva az Európai Parlament. Ezután pedig remény szerint a Bizottság és a Tanács is áldását adja rá, az előzetes egyeztetések tapasztalatai fényében.
