Négy nap alatt 224-gyel többen haltak meg Magyarországon a június végi hőhullám idején, mint a megelőző, hűvösebb időszak halálozási adatai alapján várható lett volna. Európa egészében még súlyosabb képet mutatnak az első elemzések: a június 28-ával záruló héten több mint 14 ezer többlethalálesetet regisztráltak, egy kutatói modell pedig több mint 20 ezer halálesetet hoz összefüggésbe közvetlenül a rendkívüli meleggel. A számokat azonban nem szabad összekeverni: más módszerrel készültek, és nem minden többlethalálesetről bizonyítható egyenként, hogy a hőség okozta.
Most már magyar adat is mutatja, milyen súlyos következményei voltak a nyár első nagy hőhullámának. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) RTL Híradónak adott tájékoztatása szerint 2026. június 27. és 30. között négy nap alatt 224-gyel többen haltak meg Magyarországon az átlagosnál. Egyes napokon 12–17 százalékkal emelkedett a halálozás, június 30-án pedig már 26 százalékkal több halálesetet regisztráltak az előző, hűvösebb napokhoz képest.
Ez rendkívül gyors és erős változás: lényegében néhány nap alatt jelent meg egy több mint kétszáz fős halálozási többlet.
Fontos azonban pontosan fogalmazni. A 224-es szám többlethalálozást jelent. Vagyis nem arról van szó, hogy 224 halotti bizonyítványra a hőséget írták volna halálokként, hanem arról, hogy ennyivel több ember halt meg a hőhullám napjaiban a viszonyításként használt időszakhoz képest.
A különbség azért fontos, mert a hőség áldozatainak jelentős része nem hőgutában hal meg. Az extrém meleg súlyosbíthatja például a szív- és érrendszeri, légzőszervi és más krónikus betegségeket. Egy hőség által kiváltott szívinfarktus esetében így a hivatalos halálok lehet szív- és érrendszeri betegség, miközben a végzetes eseményhez a rendkívüli meleg is hozzájárult.
Európában egyetlen hét alatt több mint 14 ezer többlethaláleset
A magyarországi folyamat nem volt egyedülálló. Az Associated Press által ismertetett előzetes európai halálozási adatok szerint a június 28-ával végződő héten 14 260-nal több ember halt meg Európában, mint amennyi az évnek ebben az időszakában statisztikailag várható lett volna. Az áldozatok jelentős része idős ember volt.
Az egyes országokban is drámai számokat közöltek. Németországban több ezer, Angliában és Walesben mintegy 2700 hőséghez kapcsolódó halálesetet becsültek a májusi és júniusi hőhullámokra, miközben Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban és Hollandiában is jelentős halálozási többletet figyeltek meg. Van azonban ennél magasabb európai becslés is.
Christopher Callahan kutató a korábban kidolgozott hőmérséklet–halálozási összefüggések segítségével azt számította ki, hogy csak június 22. és 28. között 20 390 hőséghez kapcsolódó haláleset történhetett Európában. (
A 14 260 és a 20 390 tehát nem két egymással versengő „halálozási adat”. Az előbbi azt mutatja meg, mennyivel haltak meg többen a vártnál, az utóbbi pedig epidemiológiai modell segítségével próbálja megbecsülni, hogy hány haláleset tulajdonítható a magas hőmérsékletnek.
Ezért a legpontosabb megfogalmazás jelenleg az, hogy a június végi európai hőhullám idején több mint 14 ezer többlethalálesetet figyeltek meg egyetlen hét alatt, míg egy kutatói modell több mint 20 ezer halálesetet kapcsol a hőséghez ugyanebben az időszakban.
Magyarország: négy nap, 224 többlethaláleset
A magyar adat azért különösen fontos, mert most először ad konkrét képet a június végi kánikula egészségügyi következményeiről.
Az NNGYK adatai alapján:
- június 27–30. között 224 többlethalálesetet mértek;
- egyes napokon 12–17 százalékos volt a halálozási többlet;
- június 30-án 26 százalékkal többen haltak meg az előző, hűvösebb napokhoz képest.
A hőség az egészségügyi ellátórendszer terhelésében is megjelent. A jelenlegi, augusztusi harmadfokú hőségriadó alatt egy átlagos naphoz képest mintegy tíz százalékkal többször riasztják a mentőket, ami naponta 400–450 plusz esetet jelent. Az NNGYK az augusztusi hőhullám halálozási adatait még nem összesítette.
2003 volt Európa nagy figyelmeztetése
A kontinens modern kori hőségkatasztrófáinak egyik legfontosabb viszonyítási pontja továbbra is 2003. A Nature Medicine összefoglalása szerint 2003 nyarán több mint 70 ezer többlethalálesetet regisztráltak Európában. A katasztrófa után számos ország vezetett be vagy erősített meg hőségriasztási és hőség-egészségügyi intézkedéseket. A 2003-as esemény sokáig rendkívüli kivételnek tűnhetett. Az azóta eltelt két évtized adatai azonban egyre kevésbé engedik, hogy annak tekintsük.
2022: közel 68 ezer hőséghez köthető haláleset
2022 Európa újabb rendkívül súlyos éve lett. A Nature Medicine első nagyszabású elemzése 35 ország több mint 543 millió lakosának adatai alapján 61 672 hőséghez kapcsolódó halálesetet becsült 2022. május 30. és szeptember 4. között.
A később elkészült, részletesebb napi halálozási adatokat használó kutatás ezt felfelé módosította: 2022 egész nyarára 67 873 hőséghez kapcsolódó halálesetet becsült. Ez már megközelítette a 2003-as európai katasztrófa nagyságrendjét.
2023: több mint 50 ezer haláleset
A következő év sem hozott megnyugvást. A legfrissebb, egységes módszertannal készült európai vizsgálat 50 798 hőséghez kapcsolódó halálesetet becsült 2023-ra.
A korábbi Nature Medicine-kutatás egyik legfontosabb következtetése ugyanakkor az volt, hogy az európai társadalmak részben már alkalmazkodtak a növekvő hőséghez. A hőségriasztások, az egészségügyi felkészültség, a lakosság tájékoztatása és más alkalmazkodási intézkedések nélkül a halálozás még magasabb lehetne. Vagyis az alkalmazkodás működik – csak közben maga a veszély is növekszik.
2024: ismét több mint 60 ezer áldozat
2024-ben a Nature Medicine legfrissebb elemzése szerint 62 775 hőséghez kapcsolódó haláleset történhetett Európában.
A kutatók ugyanazzal a módszertannal 2022-re 67 873, 2023-ra 50 798, 2024-re pedig 62 775 halálesetet számítottak. Az elemzés 32 európai ország 654 régiójának, összesen mintegy 539 millió embernek a napi halálozási adataira épült. Ez azért fontos, mert azonos módszerrel már három egymást követő nyarat lehet összehasonlítani:
2022: 67 873 2023: 50 798 2024: 62 775 hőséghez kapcsolódó haláleset.
Három év alatt ez összesen több mint 181 ezer becsült haláleset.
A WHO szerint négy év alatt több mint 200 ezren haltak meg a hőség miatt
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója 2026 júniusában már arról beszélt: az előző négy év során több mint 200 ezer ember életét követelte a hőség az Európai Unióban és a kapcsolódó országokban.
A WHO szerint Európa a világ leggyorsabban melegedő régiója, a hőséghez kapcsolódó halálozás pedig az elmúlt húsz év alatt mintegy 30 százalékkal emelkedett. A világszervezet ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy ezeknek a haláleseteknek jelentős része megelőzhető lenne.
Nem csak az számít, hány fokot mutat a hőmérő
A hőhullámok egészségügyi veszélyét nem lehet pusztán a nappali maximum-hőmérséklettel mérni.
Különösen veszélyes, ha a magas hőmérséklet több napon keresztül fennmarad, és éjszaka sem tud megfelelően lehűlni a levegő. Ilyenkor az emberi szervezet regenerációs lehetősége csökken.
A legnagyobb veszélynek jellemzően az idősek, a szív- és érrendszeri vagy légzőszervi betegségben szenvedők és más krónikus betegek vannak kitéve. A 2022-es európai vizsgálat különösen magas halálozási kockázatot talált az idősebb korosztályokban.
Ez magyarázza azt is, miért félrevezető kizárólag a hivatalosan hőgutaként nyilvántartott haláleseteket számolni.
A hőhullám egészségügyi következménye sokszor egy már meglévő betegség súlyosbodásában jelenik meg.
A júniusi 224 haláleset figyelmeztetés Magyarországnak, a magyar adat azért különösen súlyos, mert a halálozási többlet mindössze négy nap alatt alakult ki.
Egyvalamiben azonban ugyanabba az irányba mutatnak. A szélsőséges hőség Európában közegészségügyi kockázat, amely egyetlen hét alatt tízezres nagyságrendben okozhatja emberek halálát. Magyarországon pedig most már nemcsak modellekből vagy korábbi hőhullámokból következtethetünk erre: a 2026. június végi négy forró napon 224 fős halálozási többletet mért a népegészségügyi hatóság.
Források: (AP News), (24.hu), (Nature),(Egészségügyi Világszervezet), Zenodo)
Az összeállítás az MI segítségével készült
