Az ingyenes VoIP (Voice over IP) -szolgáltatásokat használók aránya – a közeli országokat tekintve – Csehországban 48, Horvátországban 45, Szlovákiában 39, Lengyelországban 34, Ausztriában pedig 33 százalék. Egyedül Románia marad mögöttünk 22 százalékkal.

Az Európai Bizottság felmérése szerint némely tagországokban a háztartásoknak több, mint a fele él a netes alapú ingyenes hangszolgáltatás lehetőségével: Bulgáriában 58, Lettországban 52, Észtországban 51, Litvániában pedig a háztartások 50 százaléka használja az internetet telefonálásra is.
A nálunk fejlettebb nyugati országokban azonban az olcsóbb nemzetközi hívásokat lehetővé tévő online szolgáltatásokat kétszer annyian használják (Hollandia 14, Luxemburg 12, Szlovénia 12 százalék), mint nálunk (6%).

Bár az EU egészét tekintve nem voltak látványos változások a VoIP-használat arányában, a tagországokat egyenként elemezve megfigyelhetőek bizonyos jellegzetességek. Portugáliában, Írországban és a Nagy-Britanniában például 8–11 százalékkal nőtt három év alatt a VoIP-használók aránya, másutt – a többi között hazánkban is – csökkent. A legnagyobb arányú csökkenés a hollandoknál figyelhető meg (11 százalék); itthon három év alatt a használók 6 százaléka hagyott fel a VoIP-szolgáltatásokkal.
A VoIP magyarországi népszerűtlenségének több oka is van. Az ingyenes hanghívásra szívesen használt mobilinternet hazánkban immár évek óta hagyományosan nem képes látványos bővülésre. Az egy személyre jutó havi adatforgalom évek óta 1 GB körüli, és bár mind többen használnak mobilnetet, továbbra sem következett be az áttörés.
„A legtöbben itthon még mindig olcsóbb megoldásnak tartják a vezetékes internet használatát – magyarázza Solt Ádám, az Internetet.hu távközlési szakértője. – A legolcsóbb 1 GB-os mobilinternet ára mintegy 2000 forint havonta, ugyanennyiért már korlátlan ADSL-csomag kapható több mint 1 Mbit/mp letöltéssel. A külföldi árakat nézve nincs ekkora különbség.”
A másik ok ennél nyomósabb: a mobilszolgáltatók itthon tudatosan korlátozzák az ingyenes vagy olcsó hívásokat és üzenetküldést lehetővé tévő szolgáltatások és alkalmazások használatát. Letiltják például a Viber, a WhatsApp vagy a Skype forgalmát, és helyette arra igyekeznek rávenni az ügyfeleiket, hogy az ő csomagjaikon keresztül kommunikáljanak.
„A VoIP-szolgáltatások korlátozása vagy tiltása más európai országban is előfordul, azonban egyáltalán nem általános, hogy valamennyi szolgáltató egyöntetűen alkalmazzon ilyen intézkedéseket. Változásra csak akkor számíthatunk, ha életbe lépnek az Európai Bizottságnak a korlátozásoktól és indokolatlan költségektől mentes európai távközlési piacot élénkítő javaslatai. E tekintetben kettős hatás érvényesülhet: egyrészt mérséklődnek vagy eltűnnek bizonyos korlátozások, másrészt a roamingdíjak eltörlése csökkentheti a VoIP-forgalmat, mivel az egységes díjszabású EU-piacon sokkal kevésbé lesz szükség ennek a használatára” – teszi hozzá Solt Ádám.

