Sajtóértesülések szerint a 2014-i országgyűlési választás közben több párt is visszaélt a választópolgárok ajánlóíveken megadott személyes adataival. Az adatokat a választópolgárok önként adták meg az általuk választott pártoknak jelöltállítás céljából. Csakhogy az értesülések szerint a pártok egy része egymás ajánlóíveiről másolta a választók személyes adatait, hogy a jelöltséghez, illetve az országos lista állításához szükséges számú ajánlást megszerezze. Ez egyrészt személyes adatokkal való széles körű visszaélésnek, másrészt a választás rendje elleni bűncselekménynek minősülhet.

Az eseteket azonban a mai napig nem vizsgálták ki súlyuknak megfelelően, csupán egy-egy feljelentés alapján kezdődhetett eljárás. Ezért két más civil szervezettel együtt javasoltuk a polgároknak, hogy az ajánlóíveket aláírók maguk forduljanak a választási irodákhoz, hogy kiderítsék, hány és melyik párt ajánlóívein szerepelnek, illetve lemásolták-e az adataikat.

A NAIH kezdeményezésünk nyomán alkotmányos feladatával teljes ellentmondásban nem indított hatósági vizsgálatot a visszaélések felderítésére. Épp ellenkezőleg: állásfoglalásában azt állította, hogy választási irodáknak az ajánlóívek ellenőrzését követő három nap után nem kell tájékoztatniuk a hozzájuk fordult választópolgárokat az ajánlóíveken szereplő adataikról. Eddig két olyan pert nyertünk meg, amelyben az alperes hiába hivatkozott a NAIH jogkorlátozó állásfoglalására.

Kezdeményezésünkre reagálva különböző pártoknak ajánlást adott választópolgárok az őket megillető tájékoztatásért beperelték az illetékes választási irodákat. A Fővárosi Törvényszék eddig két, még nem jogerős ítéletben is kötelezett egy választási irodát, hogy a hozzá fordult felperes választópolgárokat tájékoztassa arról, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik.

A törvényszék ideiglenes intézkedésként mindkét első fokon megnyert perben, valamint egy még folyamatban lévő perben is elrendelte, hogy a választási iroda zárolja a felperes választópolgárok ajánlóíveken szereplő személyes adatait. Az adatzárolásra azért van szükség, mert törvény írja elő, hogy a választási irodák semmisítsék meg az ajánlóíveket a választások utáni 90. napot követő első munkanapon. Így azonban az ajánlóíveken található kérdéses személyes adatokat nem semmisíthetik meg a jogerős ítélet megszületéséig.

A kibontakozó jogalkalmazási gyakorlat világosan rámutat, hogy a magyar bíróságok előtt a NAIH álláspontja nem állja meg a helyét: téves, az állampolgárok információs önrendelkezési jogait indokolatlanul korlátozó jogértelmezést képvisel. A választópolgároknak joguk van megtudni, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik; e jog kötelezettje pedig az ajánlóívek kezelő választási iroda. Ezért felszólítottuk a NAIH-ot, hogy vonja vissza álláspontját, kezdeményezzen hatósági eljárást a vélt visszaélések átfogó vizsgálatára, és zárolja az összes, az országgyűlési választásokon felhasznált ajánlóívet, hogy ne vesszenek el a visszaélések lehetséges bizonyítékai.

A TASZ azonos tárgyú, még folyamatban lévő további pereiben a kérelmező választópolgárok a választási csalás gyanújába keveredett pártok ajánlóíveit írták alá. Ezekben az ügyekben különösen várjuk a választási irodák tájékoztatását.

„Az első fokon megnyert perek már így is az adatvédelem erős ellenszélben kivívott győzelmével érnek föl a választási eljárásban. A további perekben megszerzett adatok pedig végre a választások tisztaságával kapcsolatos kételyeket is tényszerűen bizonyíhatják” – mondta Mráz Attila, a TASZ politikai részvételi programjának vezetője.

A perek során a felpereseket dr. Baltay Levente, a TASZ ügyvédje és dr. Hüttl Tivadar, a TASZ jogsegély-szolgálatának vezetője képviselte.