Nem csak Strauss művei, jóformán a zeneszerző is ismeretlenek hazánkban. Sokan összekeverik a bécsi keringők, a Radetzky-induló szerzőjével, holott a császárvárosi Straussokkal még csak rokoni kapcsolatban sem áll. Bár Richard Strauss Rózsalovag című operáját viszonylag sokan kedvelik, többi darabját mindeddig méltatlanul mellőzték. Ezen kíván változtatni a Magyar Állami Operaház, amikor Strauss150 Fesztiválján, május 25. és június 11. között betekintést nyújt a zeneszerző eszköztárának szinte az egészébe.
A művek sorában Az árnyék nélküli asszony az első, amelynek ma tartották nyilvános főpróbáját, és a bemutatóra május 25-én várják a közönséget. A darab egyébként a komponista legfilozofikusabb műve, amelyben egyaránt tetten érhető a zenei grandiozitás és az intimitás. A bemutatónak külön aktualitást kölcsönöz, hogy száz évvel ezelőtt tört ki az első világháború, és Strauss operája a nagy világégést követő szellemi sokk bénultságában született. A zeneszerző bemutatja a mélységes poklot, a reménytelenséget, de egyszersmind felcsillantja a reményt is, hogy ami megtörtént, sohasem ismétlődik meg újra. Szikora János rendezése hangsúlyt ad a sokféle üzenetnek, igyekszik közvetíteni a zenei tartalmakat, a valóság prózáját éppúgy, mint az érzékszervekkel nem észlehető, azon túli szellemiség tünékenységét.
A produkció jelmeztervezőjének, Zoób Katinak az okozta a legnagyobb fejtörést, hogy hogyan illusztrálja a darab gondolatiságát, a sajátos „árnyéknélküliséget”. Horesnyi Balázs díszlettervezőnek a színpad hatalmas méreteivel kellett megbirkóznia. Érdekes szimbolikát választott: a 22 méterátmérőjű tér a nézőt parkolóházra emlékezteti, ahol minden és mindenki a lét és nemlét határán egyensúlyoz. Az üresség látványát vetítés ellensúlyozza: egy vetítővásznon olyan szereplők is felbukkannak, akiket nem látunk a színpadon. Felvillannak olyan helyszínek is, amelyek okafogyottá teszik a díszletmozgatást. Szikora János rendező ugyanis láttatni szeretné, hogy az álmok, vágyak, emlékek a valóság részét képezik, ezért látunk külön leforgatott filmjeleneteket és animációs snitteket. Így megjeleníthető a hangjegyek által ábrázolt belső és külső világ egyaránt. Szikora szerint Az árnyék nélküli asszony „nem akar idea maradni. Árnyékot akar, földi akar lenni, szenvedni akar, mert rájön, hogy így lehet csak ember, vagyis olyan tényezője a létezésnek, amelyből élet fakad. Vállalja ezt a sorsot még akkor is, ha ennek halandóság az ára. Meg kell halnia annak, aki életet ad. Ez a paradoxon vonzóbb a számára, mint az öröklét egyhangú unalma.”
A magyarországi bemutató Halász Péter vezetésével valósul meg; a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója egyébként a napokban kapta meg 2018-ig szóló kinevezését. A dirigens a főpróbát megelőző sajtóbeszélgetésen azt hangsúlyozta, hogy a librettó tág teret engedett számára az értelmezéshez. „Mi tesz valakit emberré? Mit jelent anyának lenni? Megszerezni viszonylag könnyű valakit, de hogyan lehet megtartani? Mit jelent az együttérzés és felelősségvállalás a gyakorlatban?” Halász hozzáfűzte: Az árnyék nélküli asszonyt sokan tartják Richard Strauss főművének. A mű megszólaltatása hatalmas erőfeszítést igényel, a zenekari árokban a valaha volt legnagyobb létszámú zenekar foglal majd helyet.
Az árnyék nélküli asszony
Karmester: Halász Péter
Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Zoób Kati
Rendező: Szikora János
A császár: Kovácsházi István
A császárné: Sümegi Eszter
A dajka: Komlósi Ildikó
A szellemek hírnöke: Haja Zsolt
A templomküszöb őre: Kertesi Ingrid
Az ifjú jelenése: Balczó Péter
A sólyom: Markovics Erika
Égi hang: Schöck Atala
Barak, kelmefestő: Heiko Trinsinger
Barak felesége: Rálik Szilvia
A félszemű, Barak fivére: Geiger Lajos
A félkarú, Barak fivére: Cserhalmi Ferenc
A púpos, Barak fivére : Horváth István
A város őreinek hangja: Haja Zsolt, Cserhalmi Ferenc, Geiger Lajos
Hat gyermekhang: Szakács Ildikó, Kertesi Ingrid, Keszei Bori,
Markovics Erika, Balga Gabriella, Schöck Atala
Három szolgáló: Szakács Ildikó, Keszei Bori, Balga Gabriella
A Strauss150 Fesztivál további produkcióiról további információkat ITT olvashatunk.
