Az 1968-ban született Igor Ostachowicz újságíró a Varsói Egyetem politikai tudományok szakán tanult. Többfelé dolgozott, pszichiátriai és neurológiai intézetben, valamint különféle cégek menedzsereként. Négy év óta államtitkár, Donald Tusk lengyel miniszterelnök bizalmasa, pr-tanácsadója. Eddig két könyvet írt: 2009-ben Julian Rebes álnéven jelentette meg az elsőt, amelyben olvasói szokásairól írt, a második az 1912-i Űzött lelkek éjszakája (lengyel eredeti címén: Élő zsidók éjszakája) esetében a téma miatt érezte úgy, hogy saját nevén adja ki. Most dolgozik a harmadik könyvén.
Az Űzött lelkek éjszakája az ezredforduló ellenkultúrájának lengyel kultuszkönyve, bizonyos értelemben a „sex and drogs and rock’n’roll” nemzedékének brutális, mosdatlan szájú regénye, Bret Easton Ellis Amerikai Psycho-jához hasonló kemény, szadisztikus-horrorisztikus mű.
A többféle síkon játszódó, meghökkentő történet helyszíne az egykori varsói gettó és a romjain felépült Muranów lakónegyed, ahol ma a divatos Árkádia bevásárlóközpont és lakóházak állnak. A regény főhőse egy nevén sem nevezett, harminc év körüli, cinikus férfi, akinek bár van diplomája, mégis kőművesként dolgozik. Élettársa egy Gebe nevű, anorexiás, munkanélküli, de internetfüggő lány, akivel meglehetősen extrém, oda-vissza függőségi kapcsolatban élnek. Egy nap furcsa kaparászás hallatszik a föld alól, állítólag a II. világháborúban elpusztult zsidók laknak ott, akik most felébredtek. Zavarba ejtő, furcsa kísértetek, élőhalottak jelennek meg a főhős lakásában, akik vagy a gettóban haltak meg, vagy a varsói felkelésben estek el, és akik nem tudják teljesen elhagyni a földi világot, mert még valamit teljesíteniük kell ahhoz, hogy átjussanak a másvilágra. A meglehetősen anarchisztikusan kavargó szituációban az élőknek a föld alól előjövő halottakkal kellene együtt létezniük, sőt szembenézniük. A történelem azonban ismétli önmagát: hatvan év múltán Varsó utcáit üvöltő újnáci bandák lepik el, és ismét hajtóvadászat indul az egykori áldozatok ellen. A Gonosz újra győz…
A regényt rettentő nehéz olvasni, részint azért, mert a katakombákból előbúvó Ráhel/Récseltől és apjától, a Kapitánytól egész a villás farkú, szarvas-patás Geci Gonoszig nagyon sok figura jelenik meg, akiről azt sem tudni, hogy élő, vagy holt, létező, vagy kábítószeres fantázia szüleménye. Ezek így-úgy, de kapcsolatba kerülnek egymással, és az író sem sokat segít csapkodó fantáziájának követhetőségében, vagy hogy épp kiről van szó. A mű tele van kortárs toposzokkal, mint Chirico, az anime szereplőre hajazó japán gyereklány figurája, a gyerek-zombikat pedig ugyanazok a dolgok foglalkoztatják, amik élő, átlagos kortársaikat: plázázni akarnak, fagylaltozni, iPodot, szülinapi bulit stb. De van itt Monoklis Szemű Nő, Nyolcadik Utas, meg norvég fakír, Hitler nevű törpe, Bolo, meg Fritzl ezredes, akit fenékbe dugnak. Ugyanezek a szereplők nem egyszer többféle néven is szerepelnek. Ráadásul valami ezüstszívért is folyik a versengés, ami állandóan gazdát cserél, és ami állítólag megvédte a zsidókat az üldöztetéstől. Az író egybefolyatja a történéseket, és jó ideig az olvasónak nem sok fogódzója van a ki kicsoda kérdésének eldöntésében. Nem irigylem a fordítót, hogyan tudott ezen a szabad asszociációs őrületen kiigazodni. A lengyel olvasónak – feltételezem – többet mondanak a helyszínek is, mint azoknak, akik nem járatosak a lengyel történelemben és a varsói helyismeretben.
Mégis, a regényen, noha nem holokauszt-történet, idővel átüt, hogy ez tulajdonképpen valamiféle rekviem az elpusztított lengyel zsidókért, és kiáltás a másság gyűlölete ellen. Keserű, szinte komikus jelkép, ahogy az új erőre kapó neonáci bandák hajtóvadászatot indítanak a védtelen egykori áldozatok ellen, ahogyan egyes mai szélsőjobb megnyilvánulások képesek még a holokauszt tényét is vitatni. Mindenkiben van egy kis jóság és egy kis gonoszság, és a társadalomban ez az egyensúly egyáltalán nem egyértelmű. Nagyon kevés elég ahhoz, hogy felboruljon, de Jó és a Gonosz egyaránt fejlődésen mennek át. Ezek az erők a lángokban álló Árkádiában vívják meg utolsó csatájukat, ahol úgy csapnak össze, hogy közben és itt, eközben válik igazán hőssé az egyre jobb, segítőkészebb emberré nemesült névtelen főhős. De addig is le kell győzni a közönyt, meg a tömegeket elvakító, álruhába bújt gonoszságot. Regényhősnek és olvasónak, minden egyes embernek életünk megfelelő szakaszaiban el kell döntenie: hogyan tovább, hol állok, ki mellett, ki ellen. Mert őbelőlük és belőlünk is bármikor lehet arcukat elfordító nemtörődöm névtelen, de akár Geci Gonosz is.
Nyilvánvaló, hogy az író hol áll, mit szeretne az olvasóknak, főleg a történelmi dolgokat át nem élt fiatal olvasóknak megmutatni, mivel 46 éves életkora alapján maga is ilyen nemzedékhez tartozik. Ezzel együtt ez az írás nem politikai oldalról fogja meg a kérdést. Akár a holokauszt, akár a történelem más rémtettei sokaknak lassan tankönyvi távolivá fakulnak, elolvassák, tudomásul veszik ezeket, de nem élik át. Ezért ez a stílus és talán a vonzódás is az ő popkultúrájukhoz, kommunikációs világukhoz, amelyben a horror is népszerű kifejező eszköz. Erős gyomor kell hozzá, nem kevésbé erős önkritika és társadalmi lelkiismeret. Különösen, ha a neonácik megjelenésére gondolunk, a főhős álmára, melyben Auschwitz borzalmát egyedi, pornográf-szadista módon látja. Ezért játszódik a történet úgy a mában, hogy azon a múlt folyamatosan átüt a mellékszereplő zsidókon keresztül. De aki idősebb, más irodalmon nőtt fel, annak idegen és érthetetlen, nehezen elfogadható ez a stílus és nyelvezet, bevallom magam is nehezen és nem nagy kedvvel értem a végére.
A regény lengyelországi sikerét mutatja, hogy pár hónapja színpadi adaptációját is bemutatták Varsóban, amelyben pl. filmbejátszások mutatták, amint a zsidó gyerekek a sárga csillaggal a mellükön, a szakadt ruháikban sétálnak a bevásárlóközpontban. Ez is és minden afelé hat, hogy az irodalom és a színház megújult formákat keres ahhoz, hogy az írói szándék eljusson azokhoz, akiknek szánták.
Igor Ostachowicz: Űzött lelkek éjszakája, fordította Németh Orsolya. Kossuth Kiadó, 2014. – az Európai Unió Kultúra programjának támogatásával. Puha papírkötésben 264 oldal. A kötet elektronikus formában is megvásárolható.
