Hiába foglalták az alaptörvénybe már 2013 márciusában az idei önkormányzati választások októberi időpontját, az Országgyűlés épp most, négy hónappal a választások előtt döntött a főváros önkormányzati képviseletének átalakításáról. A pártok, jelöltek tehát alig valamivel a választás előtt tudhatják meg, pontosan milyen feltételek között kell versenyezniük, és hogyan készüljenek az októberi választásokra. Az európai alkotmányosság elveinek megtartására ügyelő Velencei Bizottság ajánlása alapján azonban a választási rendszert legkésőbb a választások előtt egy évvel lehet csak megváltoztatni. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) álláspontja szerint sem alakítható át a választási rendszer olyan későn, hogy az megakadályozza felkészült részvételt a választásokon.

A választási rendszer sietős átalakítása különösen aggályos, mivel megalapozottan feltételezhető: az átalakítás a nemrégiben megrendezett európai parlamenti (EP) választások eredményének ismeretében történt, és pontosan ezen eredményekhez igazítja az önkormányzati választási rendszert a jogalkotást uraló kormánypárti erők győzelme céljából. Ezt a feltevést erősíti az a tény, hogy az Országgyűlés egyetlen olyan indokkal sem tudta alátámasztani az átalakítás szükségességét – pl. a fővárosi választási rendszer átláthatósága, illetve a közgyűlés működésének hatékonysága –, amely indokoknak ne lett volna tudatában jóval a 2014-i EP-választás előtt is.

Szintén aláássa a választási rendszer átszabásának alkotmányosságát, hogy a változtatást a kormánytöbbségen kívül egyetlen ellenzéki párt vagy független ellenzéki képviselő sem támogatta. Nem tekinthető tisztességesnek az a politikai verseny, amelynek feltételei nem minden fél számára elfogadható módon, kiterjedt és nyilvános vita eredményeképpen alakulnak ki. Ennek a módosítás előkészítése és elfogadása során nyomát sem láthattuk, holott a Velencei Bizottság és az EBESZ már egy 2011-i közös véleményben figyelmeztette Magyarországot: a választási törvények mögött széles körű konszenzusnak kell állnia, és nyílt, átlátható, minden érdekelt fél részvételével zajló vitának kell megelőznie az elfogadásukat.

Végül pedig, az elfogadott fővárosi választási rendszer az utolsó módosítások ellenére is súlyosan sérti a választójog egyenlőségét: a választópolgárok szavazata attól függően érhet többet vagy kevesebbet, hogy melyik kerületben van a lakóhelyük. A Fővárosi Közgyűlés tagjainak többségét ugyanis a fővárosi kerületek polgármesterei teszik majd ki, akik lélekszámukban óriási eltéréseket mutató kerületeket képviselnek. Például a XXIII. kerület lakossága a legutóbbi népszámlálási adatok alapján kb. 21 ezer, a XI. kerületé nagyjából 143 ezer, azaz a XXIII. kerület lakosságának majdnem hétszerese. A szabályozás ellentmondásosságát mutatja, hogy a lakosság többségét képviselő közgyűlési tagok javaslatait a törvény legújabb módosításai szerint is megvétózhatják a közgyűlés tagjainak többségét kitevő, ám a főváros lakosságának csupán a töredékét képviselő polgármesterek.

A TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet eljuttatta állásfoglalását a Velencei Bizottsághoz és az EBESZ-hez is. Reményeink szerint az alkotmányosság alapvető európai értékeit képviselő nemzetközi szervezetek felhívják az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a választási verseny önkényes és alkotmányos elvekkel ellentétes átalakítása megkérdőjelezi az összes további, az új szabályok szerint megválasztott Fővárosi Közgyűlés felhatalmazását.

Az állásfoglalás magyar nyelvű változatát itt érheti el, angol nyelvű változatát pedig itt.