A magyarországi bruttó hazai termék – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 1,1%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. Nyers adatok szerint a GDP 3,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten; a naptárhatás kiszűrésével számított adat szerint 3,4%-kal – az Eurostat által használt – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat szerint 3,2%-kal nőtt a bruttó hazai termék. Ez a növekedési dinamika az Európai Unióban nagyon magasnak számít, és a térségünkben is átlag felettinek értékelhető. Ugyanakkor az idei adatot jelentősen befolyásolja a statisztikai bázishatás, mivel a tavalyi első negyedévben az előző év azonos időszakával egybevetve zsugorodott a gazdaság.

A növekedés dinamikáját fokozta a KSH báziskorrekciója is, mivel – a szokásos módszertani felülvizsgálat keretében – lefelé módosította a korábbi indexeket. Ezen belül a tavalyi első negyedévnek az előző negyedévhez hasonlított GDP-adatát a korábbi 1,1%-ról a jelentősnek számító 0,3 százalékponttal 0,8%-ra csökkentette. Ugyanígy módosította az előző év első negyedévéhez mért adatokat is: a szezonálisan és naptárhatással korrigált adatot 0,2 százalékponttal, a naptárhatással korrigált adatot 0,1 százalékponttal lejjebb vitte.

Mélyreható elemzésre a részletes adatok ismeretében lehet sort keríteni. Az eddig közölt adatokból érzékelhető, hogy viszonylag sok egyszeri tényező hatására vált jelentőssé a dinamika. Közöttük az egyik legfontosabb az uniós projektek helyzete. A múlt évben véget ért 7 éves támogatási ciklusban a kormány tetemes elmaradást halmozott fel, miután 2010-ben leállította a programokat, amelyeket másfél évig nem volt képes ismét elindítani, és ezt követően is sok rögtönzéssel hátráltatta megvalósításukat. Az idő szorításában a múlt évben felgyorsultak a programok, ennek hatása még ez évben is érzékelhető. Ezért emelkedett az idei első negyedévben csaknem egynegyedével a beruházások volumene, amely még így is a tíz esztendővel ezelőtti szinten van, és ezért nőtt – a rendkívül alacsony bázishoz képest – több mint egyharmadával az építőipar termelése az első három hónapban.

A múlt években végrehajtott gépjármű-ipari nagyberuházások befejeztével jelentősen megnőtt a járműipari export. A választási költségvetés hatására valamelyest emelkedett a lakossági fogyasztás. A korábbi évek csökkenése után ez évben nőtt a közszféra létszáma. Mivel a nemzeti számla számítási módszertana szerint a közszféra teljesítményét a létszámmal arányosan mérik, így – a tényleges teljesítménytől függetlenül e számítás szerint – megnőtt a közszolgáltatások hozzáadott értéke. Ennek különös eleme, hogy a közfoglalkoztatást is a közszférában számolja el a statisztika, így a közmunkások számának eladdig nem tapasztalt – és racionális indokokkal nehezen magyarázható – mértékű növekedése a bruttó hazai termék indexet is megemelte.

A felsorolt tényezők többsége egyszeri. Egy részük csak az idei első félévben hat, mert több elem, így a létszámbővülés és a fogyasztás növekedése már tavaly megkezdődött, az uniós projektek, vagy az export magas szintje viszont egész évben érvényesül. Így – a statisztikai módszertani bizonytalanságoktól eltekintve – arra lehet számítani, hogy az év folyamán a további negyedévekben csökken a GDP növekedésének dinamikája, és – a bázishatás következtében – a negyedik negyedévben 1% körülire mérséklődik, míg az év egészében 2% körüli, nagy valószínűséggel azt alig meghaladó értéket vesz majd fel. A következő években ennél is kritikusabbak a magyar gazdaság növekedési kilátásai.

Az uniós projektek kifutásával ismét visszaesik a beruházási tevékenység, a konvergencia-programban rögzített kormányzati elképzelések alapján nem nő a fogyasztás, és alacsony szinten marad a bruttó hazai termék emelkedése. A várható 2% alatti dinamika a további lecsúszásunkat vetíti előre.

Ezen csak a kiszámíthatatlan, konfrontatív kormányzati gazdaságpolitika gyökeres megváltoztatása, a piacgazdaság alapvető normáihoz történő visszatérés segítene, amelyre a kormány eddigi tevékenysége, és a legújabban érzékelhető törekvései alapján vajmi csekély az esély.

A szerző tanulmánya teljes terjedelmében itt olvasható; tessék kattintani!