Nyolc európai és ázsiai ország kutatói, illetve intézmények és gazdálkodó szervezetek fogtak össze a nagyszabású tervek megvalósításáért. A kooperációt a feladat bonyolultsága indokolja, ugyanis nemcsak műszaki szakemberek szükségesek egy-egy robot létrehozásához. Ahhoz, hogy a robotrendőr az utcára léphessen, be kell vonni a jogászokat, szociológusokat, pszichológusokat és etológusokat is. A hat-nyolc évre tervezett munka első mérföldköve a rendőrrobotok működésének jogi és szociális hátterének megteremtése lesz.
A szolgálati szabályzat elvileg pontosan megfogalmazza, hogy a rendőr mikor és hogyan intézkedhet. De mennyire bízhatjuk a döntések meghozatalát mesterséges intelligenciára, s mennyire várható el a hús-vér emberektől, hogy alávessék magukat a robotzsaru intézkedésének? E kérdések túlmutatnak a mérnökök kompetenciáján, de a jogászok és szociológusok sem tudnak a kérdés végére járni a mérnökök nélkül.
A napokban munkabeszélgetést tartottak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a különféle ötletek összehangolására. Az ARES’14 rendezvényt, illetve az elhangzott előadásokat a nyilvánosságnak köszönhetően az interneten keresztül is nyomon lehetett követni, sőt, akadt olyan előadó is, aki egyéb elfoglaltságai miatt a kibertér közvetítésével több száz kilométeres távolságból adta elő elképzeléseit.
A házigazda szerepét Korondi Péter professzor, a BME tanszékvezetője töltötte be. Az érkező vendégeket a jövő portásrobotja köszöntötte, amelyet a műegyetemi tanszék, illetve az ELTE, valamint a Miskolci Egyetem munkatársai közösen fejlesztettek ki. A „MOGI Ethon” névre hallgató portásrobot a sorozat második darabja, hiszen a Robi névre keresztelt és a gazdájához kötődő magyar robotkutyát már megismerhette a nagyközönség.
Mint a szakemberek eszmecseréjén elhangzott: legjamarabb valamikor 2020 körül léphetnek utcára a robotzsaruk.
