A kis- és nagykereskedelem ma már elképzelhetetlen vonalkód nélkül, mindenki találkozhat vele az üzletekben, áruházakban. Megkönnyíti a bolti pénztáros dolgát és segít a raktárkészlet nyilvántartásában is. Becslések szerint naponta világszerte ötmilliárd alkalommal hallják az emberek a sajátos „pittyegést”, amely a vonalkódok leolvasását kíséri. Negyven év alatt a vonalkód nélkülözhetetlenné vált (nem csupán!) a kereskedelemben, az ezen alapuló és más, hasonló azonosítási megoldások több mint százötven országban szolgálnak ki mintegy másfél millió céget.

Az idén azonban nemcsak a vonalkód színre lépését ünnepelhetjük, hanem a GS-azonosítás magyarországi bevezetését is. Az EAN irodája ugyanis harminc évvel ezelőtt, 1984-ben kezdte meg működését és a vonalkód hazai népszerűsítését.

A két évforduló alkalmából a budai Auguszt cukrászda EperCode szelettel lepte meg a GS1 Magyarországot, amely itt emlékezett meg az eseményekről. A hazai gyümölcsből készült süteményt azonban nemcsak a jelenlevők kóstolhatták meg, mert a különlegességet a jövőben is árulják Auguszték: a cukrászdában – a GS1 Magyarország segítségével – hamarosan QR-kódokkal látják el a süteményeket, így a vendégek mobillal leolvasva érdekes információkat tudhatnak meg az édességekről.

A vonalkód és a cég évfordulója alkalmából egyébként a GS1 Magyarország dizájn- pályázatot hirdetett meg KódVilág néven. Az érdeklődők bármilyen egyedi alkotást benyújthatnak, de kikötés, hogy a mű (festmény, grafika, szobor, használati tárgy, ruha, fotó, vagy éppen videofilm) tartalmazza a vonalkód csíkos és a 2D kód kockás motívumait. A részletekről ITT olvashatnak az érdeklődők.

A pályázat meghívásos: felkérést kaptak az ország kiemelkedő művészeti oktatási intézményei, egyebek mellett a MOME, a Képzőművészeti Egyetem, valamint Pécs, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged és sok más város egyeteme és középiskolája. Az első helyezett 160 ezer, a második 80 ezer, a harmadik 40 ezer forintot kap, a közönség által legjobbnak ítélt alkotás készítője pedig tárgynyereményben részesül. A pályaművek beadási határideje szeptember 30.

A KódVilág Design győztes pályamunkái az ősszel tekinthetők meg a budapesti Design Terminálban.

A vonalkód szabadalmi leírását 1949 októberében nyújtotta be feltalálója, Norman Joseph Woodland amerikai gépészmérnök és munkatársa, Bernard Silver. A két feltaláló később eladta a találmány jogát 15 ezer dollárért. Legelőször az egyesült államokbeli Troy városban, egy szupermarketben alkalmazták a vonalkódot 1974. június 26-án. A vonalkód használata az 1990-es évek óta Magyarországon is elterjedt. Legelsőként a Skála vezette be, 1984-ben, ám akkor még külön engedélyt kellett beszerezni a használatához.