A Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Magyarság Háza “Találkozás és tanácskozás a népesedési világnap alkalmából” című rendezvényén Kapitány Balázs azt mondta, az elmúlt öt–hat évben indult meg a fiatalok tömeges kivándorlása, és ma már a gyermekvállalási korban lévők hét–nyolc százaléka külföldön tartózkodik; egy évtizede ez az arány egy–két százalék volt.
Felhívta a figyelmet arra: tudható és várható volt az elvándorlás, de Magyarország nem készült fel erre a tendenciára. Még arról folyik a vita, hogy miként lehet megakadályozni az elvándorlást, miközben a sikeres vándorlási politika azt segíti elő, hogy az elvándoroltak visszajöjjenek – szögezte le. Hozzátette: a helyzetet nehezíti, hogy nálunk nincs gazdája az államigazgatásban ennek a kérdésnek.
A hasonló helyzetbe került országokban, amelyek öt–hat évvel járnak Magyarország előtt ebben a kérdésben – mint például Lengyelország és a Baltikum államai – már születtek jó gyakorlatok arra, hogy a vándorlási veszteséget csökkentsék – mondta.
Az asszimilációval kapcsolatban kifejtette: a Kárpát-medencében a vegyes párkapcsolatokban született gyermekek általában a többségi nemzethez tartozók lesznek. Ennek részben az az oka, hogy nincs presztízse a magyar nyelvnek, a vegyes családban élők számára nem vonzó a magyar nyelv megtartása. A nyelv tekintélyének, értékének visszaállítása mellett fontos lenne vonzó, színvonalas, jó iskolarendszert teremteni, hogy a vegyes családokban is megfontolják: magyar iskolába adják a gyereket.
Kapitány Balázs azt mondta, Magyarországon tartósan alacsony a termékenység, a statisztikában pedig a gyermekvállalási kedvet nézik, hogy több gyerek szülessen. Ugyanakkor a politikai cél mintha 2010 óta az lenne, hogy a középosztálybeli házaspárok termékenysége nőjön. A termékenység növelése megoldható, a három feltétel együttes megvalósítása nagyon nehéz – jelentette ki.
A kutató hangsúlyozta: a múlt évek termékenységcsökkenése kizárólag arra vezethető vissza, hogy a házasságban született gyerekek száma csökkent – négy év alatt 60 ezerről 48 ezerre –, miközben a házasságon kívüli termékenység stabil maradt.
Jelezte: 2012 óta az anyák többsége házasságon kívül vállalja első gyerekét. A főváros és Győr–Moson–Sopron megye kivételével az országban már mindenütt jellemzően házasságon kívül történik a gyerekvállalás, bizonyos területeken ez az arány kétharmad feletti.
A tanácskozáson felszólalt Korhecz Tamás, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke is. Az MNT az egyetlen olyan magyar külhoni közösség, amely népesedési stratégiát alkotott. Mint mondta, a Vajdaságban húsz év alatt 350 ezerről 250 ezerre csökkent a magyarság száma, a közösség folyamatosan elöregszik, az iskoláskorúak száma megfeleződött, ami súlyosabb veszteség, mint amit a számok mutatnak, ezért tartották fontosnak a népesedési stratégia megalkotását.
Fő céljuk a gyermekvállalási hajlandóság növelése, ezt akarják tudatosítani a közösségben például az anyaság és a család mint értékrend támogatásával. Emellett anyagilag, különböző kedvezményekkel elismerik az anyák nemzetmegtartó erejét. Javasolták a magyar többségű önkormányzatoknak, hogy vezessenek be nagycsaládos kártyát, adjanak kedvezményeket, amivel erősíthetik az anyák megbecsülését.
Korhecz fontosnak nevezte a családbarát munkahelyek elterjesztését, a rugalmas munkaidőt és a részmunkaidős foglalkoztatást. A Magyar Nemzeti Tanács saját intézmény-rendszerében már tett is lépéseket ebből a célból – mondta. Jelezte: az intézkedések reményt adnak arra, hogy a mostani alacsony születésszám nőjön.
