Két-két jellemző jövedelmet és típusingatlant vettünk alapul az összehasonlításhoz – magyarázza Rutai Gábor, a Duna House vezető elemzője. A minimálbér az egyik jól nyomon követhető jövedelmi mutató, másiknak pedig egy energiaszektorban foglalkoztatott szellemi dolgozó jövedelme lett a KSH nyilvántartása alapján. Ez utóbbi egy magas, de még nem kiemelkedő jövedelemnek felel meg.
A két típuslakás egyikének az ország egyik legolcsóbb lakását, egy 50-60 négyzetméter közötti miskolci panellakást és egy drágább kategóriát, a Budapest V. kerületének nagyjából ugyanakkora, 2000 előtt épült, jó állapotú polgári lakását használtuk.
Az összehasonlítás 2008. január 1.–2012. január 1. közötti KSH-adatok, illetve Duna House adatai alapján készült, így kiindulópontnak a válság előtti árak és jövedelmek is szerepelhetnek. 2009. január elsején a minimálbér 71 500 Ft volt havonta, akkor az olcsó miskolci panel négyzetmétere majdnem készerannyiba (133 ezer Ft-ba) került, a budapesti, V. kerületi lakásért pedig négyzetméterenként öt és félszeresét, 392 ezer Ft-ot kellett fizetni. A 2009–12 közti ingatlan-áreséssel és fokozatos minimálbér-emelésekkel összeértek az értékek. Az idén január 1-én 93 ezer forint volt a havi minimálbér és a miskolci panel négyzetméter-ára is majdnem épp ennyi volt. A budapest-belvárosi polgári lakás ára is esett időközben, ennek négyzetméter-ára 3,5-szerese lett a minimálbérnek.
Más a helyzet, ha az említett szellemi foglalkozású jövedelmét nézzük. 2009. január 1-jén a havi 207 500 Ft-os nettó jövedelem meghaladta a miskolci panel 133 ezer Ft-os négyzetméter-árát és mintegy fele volt a fővárosi ingatlan négyzetméter-árának. Ez utóbbi lakástípus áresésével és a jövedelem emelkedésével 10%-on belülre került csupán a különbség az V. kerületi lakástípus egy négyzetméterének megvásárlásához, tehát az árak időközben itt is csaknem összeértek.
