A magyar irodalom kiválóságai, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Karinthy Frigyes műveinek kiadását most annak az írónak a népszerűsítése követi, aki mindent önmaga akar felfedezni, ezért élete szüntelen megfigyelés, kutatás, elmélkedés és önképzés volt.

Gárdonyi Géza nagy szorgalommal kutatta a múltat, művei mégis lírai fogantatásúak. Történelmi tárgyú regényei – Egri csillagok (1899), A láthatatlan ember (1901), Isten rabjai (1908) – a főhős sorsán keresztül a részletekig menő hitelességgel vezetik be az olvasót a magyarság korábbi századaiba. A hiteles korrajz és a plasztikus ábrázolás teszi történelmi regényeit értékessé. Népszerűvé válásukban nemcsak a fordulatos cselekménynek volt nagy szerepe, hanem olyan értékeknek is, mint a hit, a hazaszeretet és az egyéni bátorság.

Az írót minden szellemi és politikai mozgalom – okkultizmus és misztika, szociális radikalizmus – érdekelte, ha az magyarázatot kínált. Érdeklődéssel fogadta be a keresztény tanokat éppúgy, mint Schopenhauer filozófiáját vagy a különféle okkult nézeteket. Stílusát egész életén át a kor különböző nézetei alakították, szintetizálták. Írói nyelvezetét a népköltészet tanulmányozásával alakította ki. Minden cifraságot került, és az egyszerűségre törekedett művei szerkezetében.

Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amely még szüleitől kapott közvetlen élményeket a forradalomról és a szabadságharcról. Ezek az élmények, valamint természettudományos olvasmányai és a dunántúli iskolákban tanítóként elszenvedett sérelmei határozták meg írói pályájának első szakaszát. Később azonban nem azt az utat járta végig, melyet első művei jeleztek.

 „Hajós voltam, akinek harmincöt évig kellett haladnia iránytű nélkül…, csak hányódtam, süllyedeztem, ide-oda terelődtem folytonos ködben, nem tudva, hova jutok. De mentem, haladtam, mint a madár, mikor hazaindul térkép nélkül Afrikából” – írja magáról Gárdonyi Géza, aki Jókai és Mikszáth mellett az olvasóközönség kedvence.

Élményvilágát a régi értékrend hitelvesztése határozta meg: nem az új jelenségekben kutatta az új értékrend lehetséges alapjait, hanem az elmúló felé fordult, annak valódi értékeit akarta konzerválni.

Így lett a kisváros, főleg a falu írója.

A paraszt ember nála lett lelkivilágában egyenlő a többi társadalmi réteggel, és a jelen hazug értékrendjével szemben az alsó néposztályok öröméből és szenvedéséből érvényes értéket akart felmutatni.

Falun szerzett élményeit írta meg Az én falum (1898) novelláiban, amelyekben elválaszthatatlan egymástól a tényközlő realizmus, a leírás és az „álomféle mámor”. Gárdonyi azt ábrázolja ezekben az elbeszélésekben, hogy egy megszokott, de az adott környezetben jelentős napi esemény miképp idézi fel hőseiben a közös emberi értékeket ősi tisztaságukban. Egy példa: egy öregedő ember tetőfedés közben lezuhan, haldoklik, fiát várja, az apa–fiú viszony a halál pillanatában csodálatos tömörséggel, egyszerűséggel magasztosul fel. (Csak már a Pesta jönne)

Regényeinek gyakori témája a szenvedés, de Gárdonyinál a szenvedés elviselése éppúgy, mint enyhítése: érték. Nem megrendítő, és nem is lázító író.

1899 karácsonyán kezdte közölni leghíresebb regényét, az Egri csillagokat a Pesti Hírlap. A regény egy gyermekpár felnövekedését, boldog egybekelését mondja el a török időkből, Eger védelméhez kapcsolódva. A hazafiság hőskölteménye ez a mű, azt a tanulságot hirdetve, hogy a nemzeti megmaradás záloga a nép önfeláldozó hősiessége.

Az író legkedvesebb regénye, A láthatatlan ember, két reménytelen szerelem rajzán át Attila korát kívánja feltámasztani. A regény a szecessziós népiesség egyik fő műve, amely mellékmotívumok formájában megérinti mindazokat a szimbolikus formákat (halál, álom, művész, hatalom, magány, barbárság stb.), melyeket a kor modern gondolkodói generációs újdonságként voltak csak hajlandók látni.

Gárdonyi történelmi regényeinek vonzerejét az adja, ami novelláiét: egyszerű emberek szép erkölcsisége, elégikus, bölcs és nyugodt életvállalása.

Gárdonyi Géza művei a filmrendezőket is megihlette.

1934-ben készült az Ida regénye Székely István rendezésében, többek között Jávor Pál, Gombaszögi Ella, Turay Ida főszereplésével.  Az Isten rabjait 1942-ben Pacséry Ágoston filmesítette meg, főszereplő: Bulla Elma. Kirobbanó siker lett Várkonyi Zoltán rendezésében az Egri csillagok Kovács Istvánnal, Venczel Verával, Sinkovits Imrével a főszerepekben. A Lámpás című, 1973-ban készült filmben Kozák András nyújtott felejthetetlen alakítást, a filmet Hajdufy Miklós rendezte. 1987-ben láthatták a nézők Horváth Tibor rendezésében Az öreg tekintetest Mádi Szabó Gáborral a főszerepben.

Az elegáns, aranyozott, díszkötéses sorozat első három kötete:

Ábel és Eszter

A beteljesületlen szerelem lélektanilag pontos rajza; „az epedés végtelen éneke”. A szív és az ész örökös küzdelme elevenedik meg a kisregény lapjain. Bár az író a házasságot a legőrültebb szerződésnek tartja, amit emberi elme valaha kieszelt, mégis van ereje és hite a szerelem és a családi boldogság pillanatait újraidézni.

Isten rabjai

A középkori Margit-legenda 20. századi feldolgozása. A regény főalakja Jancsi fráter, a hajdani kertészfiú, s az ő sorsának tükre vetíti elénk az „Isten rabjainak”, a szerzeteseknek külön világát. Az író a regény minden alakját, a szerzeteseket, Margit királylányt is emberi közelségbe hozza, s a legenda szűkszavú adataiból eleven embereket teremt.

A regény a 13. század Magyarországát, a tatárdúlás utáni korszakot festi meg a király apácalánya klastromában szolgáló laikus fráter naiv, üde, reális szemszögéből. Ebben a román kori díszletek között játszódó történetben a rabság metaforikusan is, valóságosan is összefonódik a transzcendenciaként értelmezett szerelemmel. Jelképteremtő eréllyel érvényesülnek benne a századfordulós gondolatok és motívumok (a szennyből kinövő liliom).

Ida regénye

Gárdonyi utolsó regénye, melynek megírására egy házassági apróhirdetés késztette. Az üzleti szellemben kötött, dús hozományra és rangra spekuláló érdekházasság bemutatásakor az író a zárda légköréből kitörni készülő, elárvult lány tragédiáját állítja a cselekmény fő sodrába, hogy lassan-lassan, szinte észrevétlenül lopja majd be a hepiendet történetébe.

Sorozatszerkesztő: Hitseker Mária. Az első kötet bevezető áron 595 forintért megvásárolható az újságárusoknál. A további kötetek ára:1590 Ft. Kapható kéthetente az újságárusoknál, vagy megrendelhető a kiadónál.