A nagy alkalomra készülő színpaddal (a banda jellegzetes logójára mintázott színpadi kifutóval), a hang-, fény- és vetítéstechnika segítségével, különleges fellépésre számíthat a közönség – a múlt évtizedek valamennyi slágere felcsendül majd. A bő kétórás műsorban egy 60 fős szimfonikus zenekar is folyamatosan a színpadon lesz és kíséri az Omegát.
Az Arénában este nyolckor órakor kezdődő nagyszabású koncertet 20 kamerával rögzítik, a felvételt az év végén sugározza a közszolgálati tévé: az M1 és M2 csatornán egyidejűleg, különböző kameraállásokból láthatják a nézők. Érdemes lesz kapcsolgatni a két csatorna között.
A jubileumi hangversenyre szóló belépők már csaknem mind elfogytak. A szervezők most nyitották meg az utolsó, pár száz helyet tartalmazó szektorokat.
Az Omega együttes az ötven év alatt csaknem mindent elért, amiről egy magyar zenekar álmodhat. Ugyanakkor bármilyen meglepő, a csapat most először lép fel a Papp László Budapest Sportarénában.
A legenda szerint a két iskolai zenekarból 1962-ben alakult banda nevét egy koncertplakátról tudta meg. A hangszeres muzsikálást a fiúk akkoriban még csak tanulgatták, a kezdeti időket a gyakori tagcserék jellemezték. Senki sem gondolhatta akkor, hogy ezzel megkezdődött a legnagyobb magyar könnyűzenei sikertörténet. Benkő László (billentyűs), Kóbor János (énekes-gitáros) és Laux József (dob) kezdetektől az Omega tagja volt. Az első években fellépett a zenekarral Koncz Zsuzsa és Somló Tamás, a több hangszeren játszó énekes, majd csatlakozott Mihály Tamás (basszusgitár) és Molnár György „Elefánt” szólógitáros, valamint Presser Gábor billentyűs és szerző. Ez volt az Omega első aranycsapata.
Az együttes első lemezeinek egyikén hallható „Kiabálj, énekelj!”című dalával bejutott az 1968-i Táncdalfesztivál döntőjébe, majd nem sokkal később első magyar zenekarként fölléphetett a beat őshazájába: londoni koncertjéért Eric Clapton és George Harrison is gratulált az Omegának, a Decca cég pedig lemezszerződést kötött a zenekarral. Ez után a példátlan nemzetközi elismerés után a Hungaroton 1968-ban megjelentette a „Trombitás Frédi és a rettenetes emberek”című első hazai albumát, amelyből azonnal 100 ezer példány kelt el, és természetesen aranylemez lett.
Tv-show, filmszerepek és újabb slágerek következtek ezután: megszületett a Tízezer lépés, a Petróleumlámpa, a Gyöngyhajú lány című dal. Ez utóbbiból cseh és lengyel feldolgozás készült, s elkészítette saját változatát Frank Schöbel, az NDK sztárja, valamint a Scorpions együttes is. A dal díjat nyert a tokiói Yamaha-fesztiválon és Mallorcán a Barbarella-fesztiválon.
Az Omega jelenlegi felállása 1971-ben alakult ki, miután Presser és Laux távozott a zenekarból és Debreczeni Ferenc dobos csatlakozott. Erre az időszakra az Omega nemzetközi sztárzenekar lett. Azóta szerepelt Európa összes tv-s, rádiós show-műsorában, fellépett nemzetközi fesztiválokon a legnagyobb világsztárok társaságában. A német, angol, holland, francia, spanyol, finn turnék, valamint az Ezüst eső a Fekete pillangó, a Léna, a Babylon, a Hajnali óceán és más slágereik révén kialakult összetéveszthetetlen zenekari arculata. Pályafutása sikereit egyetlen magyar zenekar sem tudta megismételni azóta sem.
A megszámlálhatatlan arany- és platinalemez mellett az Omega nevéhez kötődik az első magyar Gyémántlemez is, ötmillió eladott album után. A legnagyobb magyar koncertek rekordere a zenekar, elég emlékeztetni a Kisstadionban, valamint a példátlan négy, népstadionbeli szuperkoncertjére.
Az együttes, ha nem lépett is folyamatosan a közönség elé, sohasem szűnt meg.
