„A természet IQ-ja” című, először 2002-ben, másodszor 2005-ben megjelent könyv is a tudomány és a spiritualitás egyik izgalmas határterületével, az állati ösztönök titokzatos eredetével foglalkozik. Angol nyelvű változata 2009-ben az Egyesült Államokban „Az év legjobb könyvei” díjat nyerte a „USA Book News” versenyében. Itthon a film premierjével egy időben, megújult külsővel most megjelent a könyv harmadik kiadása is a Kornétás Kiadó gondozásában.

A szerzők szerint egyes állatok velük született, komplex ösztönei nem jöhettek létre tudatlan véletlenszerű folyamatok, évmilliós fokozatos fejlődés közben, mert az ösztönláncok olyan bonyolultak, több elemből állnak, hogy fokozatos kialakulásuk elképzelhetetlen, önállóan az egyes elemeknek nincs értelmük, hiányos változataik pedig nem járnának túlélési előnnyel. Állításukat több mint száz példán keresztül támasztják alá olyan fejezetcímek alá sorolva, mint: Leleményes zsákmányszerzők, Védekezés, álcázás, csalás, Élet-társak, Az állatok nyelve, Céltudatos vándorok, Párok és nászok, Az új nemzedék, Az intelligencia forrása.

Konkrét állatok felépítését, szervi összetettségét, vagy a viselkedésüket vizsgálva azt találták, hogy ezeket még elméletileg sem lehet evolúciós alapon megmagyarázni, és végső soron arra a válaszra jutnak, hogy könnyen elképzelhető, miszerint az élővilág eredete mögött egy felsőbb „programozó”, felsőbb intelligencia áll.

Sokan kedvelik a természetfilm csatornák állatvilágot bemutató kínálatát, e tekintetben tehát szinte biztos az érdeklődés. Ez az egyórás, amerikai–magyar koprodukcióban készült, a természet- és dokumentumfilmek stílusjegyeit ötvöző film azonban nem könnyed képeskönyv, hanem súlyos filozófiai kérdéseket felvető, a tudomány és a spiritualitás határán mozgó alkotás arról, hogy az evolúciós elmélet mellett más elméleteket, akár egy felsőbb, teremtő lény közreműködését sem szabad figyelmen kívül hagyni mindaddig, míg mindenre nem kapunk választ az állatvilág kialakulásáról. A filmváltozat, melynek írója és egyik producere is dr. Danka Krisztina, a könyvhöz képest kissé más megközelítést választ. Nem kínál egyértelmű, kész válaszokat, inkább elgondolkodtatja a nézőket, arra biztatja, gondolják újra, amit az iskolában tanultak. A film második részében az evolúcióelmélet több lehetséges alternatíváját is bemutatják az alkotók. A rendező a nézőre bízza, hogy levonja saját következtetéseit: tanulmányozza a tényeket és érveket, és döntse el, számára merre billen a mérleg. Ezen aspektusból tehát lebilincselő, gyönyörű, de igen nehéz alkotással állunk szemben.

Honnan tudják az állatok, mit és hogyan kell csinálniuk? A film is e kérdések köré csoportosítva érvel, felhasználva neves tudósok gondolatait. „Olykor elkezdenek halmozódni az olyan ellentmondó tények, amelyeket nem lehet kezelni. Ez krízist válthat ki. Ilyenkor a tudósok arra kényszerülhetnek, hogy módosítsák, vagy megváltoztassák a paradigmájukat” – mondja a filmben Michael Cramo, A tiltott régészet szerzője. „Honnan tudják a lazacok, hogyan vándoroljanak az árral szemben vissza, édesvízi szülőhelyükre, miután néhány évet a sós vizű óceánban töltöttek?… A házi méh tánca egyedülálló, összetett kommunikációs rendszer. A méh egyetlen táncban közli kaptára lakóival a virágok távolságát és irányát… A nemrég született madárfiókák elrepülnek Alaszkából Ausztráliába és Új-Zélandra, tizenegyezer kilométer távolságra. Mindezt nyolc nap alatt teszik meg – pihenés, evés, ivás nélkül” – sorolja a példákat Ayush Goyal, az Oxfordi Egyetem biológusa. „Azt mondanám: az ösztönök előre rögzített útvonalak az agy neuronhálózatában. Az evolucionista biológusok általában minden öröklött tulajdonságot ugyanúgy magyaráznak. Mindent a véletlen mutációk eredményének tekintenek. Gyanús ez az elképzelés, hogy független szelekció hat az egyes szervekre. Ez nem hangzik túl meggyőzően, ha tekintetbe vesszük bármely élőlény működésének komplexitását. Egyfelől logikusnak látzik az a megközelítés, hogy részletekből épülnek fel, másfelől viszont nem látszik helyesnek. Egy szervezet nem egy gép. Nem alkatrészekből áll, amiket szét lehet szedni, aztán meg újra összerakni.  – fejtegeti Stanley Salthe a New York-i Brooklyn College PhD zoológusa.

A dél-amerikai Bibron-szemfoltosbéka fenekén két nagy szemnek kinéző bőrgumó van, így, mikor menekülés helyett hátat fordít a támadó kígyónak, az zavarba jön, mert egy nagyobb állatot vél látni.  Hogy kerül ez a speciális két gumó a béka hátsó felére? Fokozatos fejlődéssel semmi védelmet nem nyújtana. A fűrészes sügér veszélyes ragadozó, amely minden kisebb halat megeszik. A tisztogató hal azonban bátran beúszik a szájába és kitakarítja onnan az ételmaradékokat, elhalt bőrrészeket. Nehéz elképzelni, hogy ezek ketten, azonos pillanatban egyszer csak arra gondoltak, hogy „nem fog bántani”, illetve „őt most nem eszem meg”. Mi van, ha ezek egymásnak lettek teremtve? – vetődik fel a kérdés Tasi Istvánban.

Honnan származnak az állatok titokzatos ösztönei? – erre a tudomány mindmáig nem tudott egzakt választ adni. Választ lényegében a könyv és a film sem ad, de azzal, hogy rámutat a természettudományos magyarázatok fehér foltjaira és okos kérdéseket tesz fel, mindenképpen fontos és hiánypótló, hogy megszületett. Az evolúcióelméletet régen is sokan megkérdőjelezték, itt azonban az állati viselkedés komplexitásának izgalmas leírásával új oldalról látjuk megközelíteni a kérdést, amely végső soron akár az ember létezésének és kialakulásának magyarázatához is közelebb hozhat.

A könyv és a film is nagy valószínűséggel „darázsfészekbe nyúl”, ugyanis Magyarországon még szokatlan, hogy az evolúcióelméletnek vannak alternatívái, itt – történelmi okoknál fogva is – inkább a tudományos materialista szemlélet az uralkodó. Az Egyesült Államokban úgy gondolják, hogy Darwint az alternatívákkal együtt kellene bemutatni akár a közoktatásban is. Nem kell mindent radikálisan kitörölni a biológia-tankönyvekből, de olyan kérdéseknél, melyek világnézeti kérdésekre futnak ki, nem szabad kizárólagosnak lenni! Az emberiség történetében az egyik legősibb gondolat, hogy az élővilág mögött valamiféle felsőbbség, például isten áll, ugyanakkor az, hogy ezt a felfogást miként lehet párosítani a tudományos magyarázatokkal – ebből a szempontból újnak tekinthető a könyv és a film megközelítése. A tudománynak pedig nem elzárkóznia kell ettől a lehetőségtől, inkább meg kell néznie, hogyan egyeztethető össze e két elképzelés. Gondoljunk Newton szavaira: „Miért van úgy, hogy a természet semmit sem csinál fölöslegesen, s honnan származik mindaz a rend és szépség, amit a világban látunk?”

A természet IQ-ja film az Uránia mozi műsorán: szeptember 23-án, vasárnap 17 órától; 26-án, szerdán 21 órától. október 3-án, szerdán 1919 órától vetítik. (További információk az Uránia honlapján). Más budapesti és vidéki mozik októbertől vetítik a filmet. Az év végére ígérik a mű dvd-változatának a megjelenését.

Az amerikai kontinensen először New Yorkban, október 30-án mutatják majd be az angol nyelvű változatot. Ezt követően egy szervezeteknek szóló (pl. az ENSZ-nek) bemutatóra kerül sor, illetve a keleti parton néhány nagy tradíciójú egyetemen (New York, Columbia, Princeton, Bostoni Egyetem) vetítik majd a filmet. A turné később a nyugati parton, egyes európai és arab országokban is folytatódik. Tárgyalások folynak televíziós csatornákkal is a film vetítési jogát illetően.

A könyv utánvéttel megrendelhető a Védikus Tudományok Kutatóközpontjától.