Második alkalommal tette közzé a GE „Az EU innovációs barométere” című, független felmérésének eredményeit, melyben 260 brüsszeli véleményvezért kérdeztek meg az EU innovációs helyzetéről vallott nézeteiről. Az eredmények mellett számos interjú, a témával kapcsolatos sajtóhírek áttekintése és nyilvános jelentések is helyet kaptak a kiadványban. A felmérés megállapításait Brüsszelben mutatták be az Európai Parlament egyik rendezvényén, melynek házigazdája Sean Kelly írországi néppárti képviselő, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának tagja volt.
„Európa még mindig súlyos válságban van. Bár nyilvánvalóan a válságból való kilábalásra és a stabilitás megteremtésére kell összpontosítanunk, nem szabad megfeledkeznünk a jövőbeli növekedésről, a megújulásról és az EU versenyképességéről sem. Az Európai Bizottság az EU 2020 stratégia kulcselemeként határozta meg az innovációt, amely nézetem szerint a fenntartható növekedés és a foglalkoztatottság növelésének katalizátora lehet.
Az egykor piacvezető szektorokban tapasztalt hirtelen visszaesés is megerősíti azt a nézetet, hogy alternatív forrásokat kell keresni a fellendülés megteremtéséhez. Megvan a lehetőség a jövőbeli gazdasági növekedés bázisának kiszélesítésére – ebben a zöldenergia, az agrár-élelmiszeripar, a környezettudományok, a biotechnológia és az egészségügy mind fontos szerepet kapnak. Mindezek középpontjában az innováció áll majd. Gondoskodnunk kell az egész Európára kiterjedő innovációs ökoszisztéma kiépítéséről, amely a teljes láncon át, az ötlettől kezdve az eredmény kereskedelmi forgalomba hozataláig végig segíti, támogatja az innovációt. Az innovációs barométer egyértelműen meghatározza az akadályokat, és arra is rávilágít, hogy az innovációs modell változóban van. Megállapítja, hogy a legfontosabb hajtóerő az együttműködés.
Arra biztatom a következő, több évre szóló költségvetést tárgyaló intézményeket, hogy óvják meg a Horizont 2020 keretprogramban kutatási és innovációs célokra elkülönített 80 milliárd eurót” – fejtette ki Sean Kelly a felmérés eredményeit bemutató beszédében.
Hendrik Bourgeois, a GE európai ügyekért felelős alelnöke ezt az észrevételt fűzte az eredményekhez:
„A gazdasági globalizáció a gazdasági rend átalakulását eredményezte, ami egyszerre jelent lehetőséget és kihívást az EU számára. Ha Európa versenyképes akar lenni és meg kívánja őrizni vezető gazdasági hatalmi pozícióját, akkor innovatívabbá kell válnia, és reagálnia kell a változó piaci feltételekre.
Hisszük, hogy az innováció Európa gazdasági megújulásának katalizátora lehet, de erre nem egy légüres térben fog sor kerülni. Olyan környezetet kell teremtenünk, amely elősegíti, ösztönzi és jutalmazza mind a közszféra, mind a magánszektor által végzett innovációt a szó legtágabb értelmében.
A GE szilárd meggyőződése, hogy azok a vállalatok és gazdaságok, amelyek most beruháznak az innovációba, komoly növekedésre pozícionáltan kerülnek majd ki a jelenlegi gazdasági nehézségekből.”
A felmérés eredményei ismét megerősítik azt a vélekedést, hogy az innováció lehet az EU jövőbeli versenyképességének egyik legfontosabb mozgatórugója. Az EU egyelőre azonban még nagy kihívásokkal szembesül az innovációs eredmények kereskedelmi forgalomba hozatala, valamint a növekedés ösztönzése és a foglalkoztatottság növelése területén.”
Beruházás az innovációba
Valószínűleg a gazdasági és a pénzügyi válság hatásához köthetően sokan vélekednek úgy, hogy az innováció lehet a legfontosabb mozgatórugó abban, hogy Európa visszatérjen a fenntartható gazdasági növekedés útjára.
- A 2012. évi barométerből kiderül, hogy a 2010. évi barométerhez képest most 8%-kal többen gondolták úgy, hogy az EU politikái, illetve az erőforrások és a költségvetés allokálása jobban szolgálta a kutatás és az innováció támogatását. A válaszadók 93%-a – 7%-kal többen, mint 2010-ben – vélte úgy, hogy az innovációba való beruházás az egyik legjobb módja a munkahelyteremtésnek Európában. Emellett egyre többen gondolják úgy, hogy az erős innovációs politika az energiaiparra és az egészségügyi szektorra is kedvezően hat – az egészségügyi szektor esetében most 6%-kal többen osztották e nézetet.
- A válaszadók széles többsége arra számít, hogy a sikeres innovációs politikák a gazdasági teljesítmény javulásán túl kézzelfogható előnyöket biztosítanak az EU-állampolgárok számára életük több területén is az általános jólét növelése révén, különösképpen a környezet minősége, az egészségi állapot, az oktatáshoz való hozzáférés és az oktatás minősége javításának tekintetében.
- 64% véli úgy, hogy az EU innovációs politikájában az elkövetkező években központi szerepet kell kapnia a bürokrácia csökkentésének az EU-s innovációs alapokhoz hozzájutni próbáló vállalatok számára. A finanszírozás kérdését kiemelkedően sok válaszadó tekinti aggályosnak: 92% úgy érzi, hogy az innováció támogatásához fontos, hogy az EU még több finanszírozást biztosítson a kutatáshoz és az innovációhoz.
- Az innovációban érdekelt felek általában egyetértenek abban, hogy az európai mentalitásnak meg kell változnia ahhoz, hogy az innovációs szellem gyökeret verjen az európai társadalomban. Az európai kultúra gátolja az innovációt a válaszadók szerint, akik ismételten a kultúrát és az oktatást említik, amikor az Európa innovációs potenciáljának kiaknázását akadályozó problémák leküzdése kerül szóba. Ezen a téren a válaszadók világos ígéretet várnak az EU-tól arra vonatkozóan, hogy segíti az innováció fontosságának népszerűsítését az EU-ban tanuló diákok körében.
A válaszadók szerint néhány európai ország, jelesül Németország, Svédország és Finnország más tagállamoknál nagyobb sikerrel alakított ki az innovációt elősegítő keretrendszert. Ezt a pozitív értékelést a brüsszeli véleményvezérek részéről részben az innovációk piacra vitelére való hajlandóság és képesség, az állami és az üzleti szféra magasabb K+F kiadásai, valamint az akadémiai szféra és az ipar közötti jó kapcsolatok magyarázzák. A válaszadók szerint az EU-nak ezekből a tényezőkből kellene inspirációt merítenie, és ezeket kellene támogatnia innovációs politikáiban és döntéseiben is.
Az innováció az elmúlt évtizedben prioritást élvezett; az innovációs tevékenységet számos stratégia, finanszírozási program és értékelés támogatta. A GE szilárd meggyőződése, hogy az innovációnak az EU növekedési stratégiájában is központi szerepet kell játszania.
Az innovációs barométer második kiadását megelőző munkára 2011. november-decemberében került sor. A felmérést a StrategyOne független közvélemény-kutató és tanácsadó cég végezte.
Csakúgy, mint az első kiadásnál, a kutatás célja most is a brüsszeli véleményformálók EU-s innovációs politikák jelenlegi helyzetéről alkotott véleményének felmérése volt az alábbi területeken:
- az allokált erőforrások és költségvetés;
- az EU gazdaságára gyakorolt hatás és előnyök;
- az EU állampolgáraira gyakorolt hatás és előnyök;
- az innováció akadályai;
- az innovációs politikák támogatásának javítási lehetőségei;
- az EU-tagállamok innovációs teljesítménye.
