A főpályaudvarra érkezve azonnal ráérezhetünk a város hangulatára. A 19. századi, neoreneszánsz csarnokban óriási tömeg hömpölyög. Mindig történik itt valami érdekesség (koncertek, vásárok), a csarnok alatti labirintus butikjaiban pedig akkor is lehet shoppingolni, ha a híres nagyáruházak már bezártak.
Zürich Európa egyik legnagyobb légikikötője és vasúti csomópontja, a világ minden szegletéből érkeznek ide, sokan átutazóban szakítanak időt a város felfedezésére. A legfontosabb látnivalók – az óváros, a festői rakpartok – gyalogosan bejárhatók, s a Limmat folyó közelében barangolva eltévedni sem lehet.
Ha átutazóban jár Zürichben, kedvs olvasó, és csupán egy-két szabad órája van itt, különösen ajánlhatjuk a főpályaudvar mellett a Svájci Nemzeti Múzeumot (Schweizerisches Landesmuseum). A kiállítás az őskortól napjainkig mutatja be az ország történetét. Számos nagyvárosban van hasonló, de a legnagyobb anyag itt, Zürichben látható. Különösen érdekesek azok a termek, amelyekben a látogató a svájciak mindennapjaiba nyer betekintést. A hatalmas gyűjtemény lelkiismeretes tanuolmányozásához persze sok órára is szükség volna…
A középkori várárok helyén épült híres Bahnhofstrasse nemcsak az áruházak miatt különleges. Olyan, amilyennek elképzeli az ember az ipari, pénzügyi és kereskedelmi fellegvárat – csillogó kirakatok, bank- és biztosítóépületek, exkluzív üzletek, elegáns szórakozóhelyek.
A folyó felé indulva, egy-két utcával arrébb egészen más világba csöppenünk: a nyüzsgést kisvárosi nyugalom váltja fel, Zürich középkori központjában járunk. Patinás épületek, galériák, intim kis kávézók mellett felsétálhatunk a rómaiak egykori őrhelyére, a Lindenhof parkba. Áttekinthető innen az egész város. Közel a Szent Péter templom, melynek nevezetessége óriási toronyórája (4 méteres mutatója percenként – 42 centit ugorva – a legnagyobb távolságot teszi meg Európában) és az Miasszonyunk katedrálisa (Frauenkirche), ahová Chagall festett üvegablakai kedvéért mindenképp be kell térnünk. A dombtetőről gyönyörködhetünk a rakpart középkori céhes házaiban, a Limmat alacsonyan ívelő hídjaiban. Távolabb a Zürichi-tó kéklik, a horizonton a Glarni-Alpok csúcsai látszanak.
A Limmaton átsétálva ugyancsak évszázados emlékek nyomában járunk. A kisebb emelkedőn álló Grossmünstert Nagy Károly építtette a város két mártír védőszentjének (Felix és Regula) sírja fölött. Később Ulrich Zwingli hirdette itt a reformáció tanait. A város sokarcúságát jellemzi, hogy néhány utcával odébb tábla hirdeti: itt lakott az orosz forradalom atyja, Lenin.
Zürich igazi multikulturális metropolisz, ahol tucatnyi színház, koncertterem, jazzklub működik, számos fesztivált tartanak. A múzeumok közül emeljük ki Svájc legnagyobb galériáját: a Kunsthaus páratlan kollekciója a középkortól a 20. századig öleli fel az európai festészet remekműveit.
Az 1910-ben megnyílt Kunsthaus Svájc legnagyobb szépművészeti múzeuma. A 2001–05 között elvégzett nagy átalakítás óta különösen hiteles helyszíne ez a régi és modern művészetek bemutatásának. A középkori mesterek: a németalföldi Rembrandttól és Rubenstől az impresszionistákon és a klasszikus moderneken át a 21. századiakig nagyon széles a skála. (Magyar alkotókat keresve, Moholy-NagyLászló néhány munkájára bukkantunk.)
Afféle interaktív játékkal is szembesültünk a barokk eddig általunk kevésbé ismert arcait bemutató időszaki tárlaton: nem egy látogató felsikoltott, amikor egy sötét lyukszerű installációhoz közel lépve a kíváncsiskodóra váratlanul nyelvet öltött „valaki“ a paraván mögül.
Edvard Munch egy egész termet kapott a múzeumban – csak Skandináviában lehet több művét látni az expresszionizmus mesterének. Zürich 1916-ban a dadaizmus megszületésének egyik helyszíne volt (a Spiegel Gasse sarkán, a ma is működő Voltaire-kabaréban), így hát nem véletlen, hogy a szürrealizmussal együtt nagyteret szentelnek az irányzat művei bemutatásának a Kunsthausban. Manet, Monet, Gauguin, Cézanne, van Gogh, Matisse, Picasso – emeljünk még ki (kicsit szubjektíven) néhány alkotót, akinek meghatározó munkái láthatók a gyűjteményben.
Aki egyébként Paul Gauguin alkotásait kedveli, különleges csemegét láthat a szeptember 28-án megnyíló időszaki kiállításon. A modern festészet egyik alapító atyjaként számon tartott festőről kevesen tudják, hogy kiváló grafikus is volt. A mintegy hatvan darabból álló különleges gyűjtemény 2013 januárjáig látható.
A Rietberg Múzeum kiállításai különleges csemegék. A gyönyörű környezetben található épületegyüttes (19. századi villák, valamint egy többszintes, föld alatti, hipermodern kiállítóhely, a Smaragd-pavilon) termeiben Ázsia, Afrika, Amerika és Óceánia kultúrájába kaphatunk páratlan betekintést.
A világhírű gyűjtemény mellett időszaki kiállítások is vonzzák az érdeklődőket. Az istenek világa, hindu mítoszok című kiállítás december 2-ig tart nyitva, október közepéig látható a nőalakokat ábrázoló japán fametszetgyűjtemény, november 11-ig pedig indiai falvak kultikus bronzszobraira csodálkozhat rá a látogató – hogy csak néhányat említsünk a bőséges kínálat aktuális és népszerű lehetőségeiből.
Aki hosszabban időzik a városban, valószínűleg vissza-visszatér a történelmi villaépületek körül kialakított százéves park kedvéért is. Lélegzet-elállító innen a tó és a város látványa. A múzeum az alapító Rietberg család nevét viseli, a família a neoklasszicista villaépület tulajdonosa volt, miután megvásárolta a hasonlóan művészetpártoló, mecénás Wesendonk családtól. A mások mellett Wagnert is támogató Wesendonkék kezdték el az egzotikus növényekkel beültetett, 67 ezer négyzetméteres park kialakítását.
A Rietberg Múzeum átutazóknak is ajánlható, a főpályaudvarról negyed óra alatt villamossal elérhető. Enge városrész vasútállomása közvetlen közelében található.
Hasznos információk:
www.myswitzerland.com (magyarul is),
www.zuerich.com
www.swiss.com
Praktikus Zürich Cardot vásárolni, ami tömegközlekedési bérletként (hajóra is) használható, és kedvezményes múzeumi belépőt is kaphatunk vele.
