Jutta Gehrig, a Goethe Intézet igazgatója elmondta „a művészet az emberi határokat feszegeti, ezért szükség van a jelen kor igényeit kielégítő közérthető és hatásos moderációra”.  Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója szerint „a közös gondolkodásból gyümölcsöző együttműködések is születnek”.

A rendezvény az alap- és középfokú oktatási intézmények, valamint a helyi és az országos hatáskörű kulturális szervezetek legjobb és legeredetibb művészetoktatási programjaiból válogatott. A német és magyar szakemberek részvételével zajló összejövetel középpontjában a több művészeti ágat magukba foglaló projektek álltak. A német és magyar művészetiintézmények beszámolóit és a szakmai hozzászólásokat German Kinga, a MOME egyetemi adjunktusa moderálta.

A Netzwerk Junge Ohren (Fiatal Fülek Hálózat) a zeneközvetítés iránt elkötelezett egyesületként a tartalmakra és kommunikációra koncentrál és egész Európában figyelemmel követi a zenei élet fejlődését és tendenciáit. Az egyesület által szervezett két verseny, a „YEAH! Young EARopean Award” és a „JOP! Junge Ohren Preis” a minőség felmérését, a projektek archiválását és a kiemelkedő projektek népszerűsítését szolgálja. A „fiatal fülek“-díjat évente négy kategóriában osztják ki: témánk szempontjából a ’zene & média’ kategóriát érdemes kiemelni, amely olyan példákra fókuszál, amelyek a koncerteken túlmenően, audiovizuális vagy digitális médiák alkalmazásával szélesítik a gyerekeknek és fiataloknak szóló zenei kínálatot” – mondta Ingrid Allwardt, a hálózat igazgatója.  

Első alkalommal csatlakozott a MüPa a Ludwig Múzeum által már több éve megrendezett nyári gyerektáborhoz, amelynek célja, hogy  „a művészet autentikus közegében, a kiállító-, illetve a hangversenyteremben kerüljenek közel a gyerekek a művekhez” – mondta Körmendy Zsolt, a MÜPA művészeti szerkesztője.

A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanári kara négy évvel ezelőtt kezdett kísérletezni egy olyan szintetizáló tantárgy bevezetésével, amelyben a történelem és különböző művészeti ágak szemszögéből mutatnak be egy-egy, az európai kultúrában kulcs fontosságú személyiséget, időszakot vagy történetet. Nagy Barbara kultúrtörténet szaktanár, „Ödipusztól Árpád-házi Szent Erzsébetig” ívében mutatta be a történelem, a művészettörténet, és az irodalom és a zene eszközeivel a kultúrtörténet fejlődését.

Lájer Veronika művészettörténész és kulturális menedzser Brémából két kortárs képzőművészeti kezdeményezést mutatott be, szemléltetve, hogy milyen mélységig vihető egyetemi hallgatók elé egy kiállítási projekt és a kísérő eseményekkel (performance) bővített dokumentációja.

A MUS-E (Musique-Europe) programot 1993-ban Yehudi Menuhin indította útjára, amelynek célja az elfogadásra, kreativitásra nevelés a művészetek által. Menuhin alapgondolata szerint a művészet és az iskola egymás kölcsönös gazdagításának az eszközévé válik oly módon, hogy az iskolákban hivatásos művészek autentikus módon olyan ismereteket és értékeket közvetítenek, amelyek által a gyermekek betekintést nyernek egy tágabb világba. „A kisdiákok olyan eszközökhöz jutnak, amelyek segítik aktív részvételüket a közösségi munkában, kreativitásuk kibontakozását, életminőségük javítását” – jelentette ki Kravalik Brigitta, a magyarországi MUS-E program operatív vezetője.

Romankovics Edit, a KÁVA kulturális műhely színész-drámatanára arról beszélt, hogy a társulat 15 éve hoz létre színházi nevelési programokat gyerekek és fiatalok számára. A folyamatos innovációra törekvő szervezet művészetpedagógiai missziója mellett az utóbbi években egyre nyitottabban fordultak a felnőttek felé is: társadalmi fórumot, közösségi teret hozva létre a színházban. A Gubanc elnevezésű komplex színházi program ötvözi e fenti törekvéseket, hiszen családi változatában gyerekek és szülők együtt játszanak a színészekkel. „A színházi játék résztvevői egy mese kapcsán közösen gondolkodnak, és arra a kérdésre keresik a választ, hogy mit tehetünk a felettünk álló elnyomó, gonosz hatalommal szemben?” – mondta az előadó.

Bemutatkozott a nemzetközi „World café” is. A vállalati szférát is érintő közös „tudattágító és csevej módszer” célja, hogy összehozza az embereket, akik lényeges szakmai kérdéseket vethetnek fel, és ezek mentén alakítanak ki dialógusokat.