Az Országgyűlés számára október közepén benyújtott tervezet szerint a lakásvásárlásra vonatkozó kétkulcsos illeték egykulcsossá változnék, vagyis a 4 millió forintig eddig alkalmazott 2% is 4%-ra módosulna, miáltal egységessé válnék. Ezzel egyetemben azonban, ha a jövőben valaki kisebb lakásba költöznék, akkor a két tranzakció közötti különbözet után nem kellene illetéket fizetnie, illetve a 35 évesnél fiatalabb, első lakását vásárló is a teljes illetékalapra kapna 50% kedvezményt.

A Duna House már több mint egy éve vizsgálja az ingatlan adás-vételek okait mind eladói, mind pedig a vásárlói oldalon. Az említett illetékváltozás kapcsán konkrét összegeket lehet számolni a két illetékteher összehasonlításában, továbbá a KSH tranzakciószámai alapján akár az is kiszámítható, hogy a változtatás mennyit hozhat az államkasszának.

Az ingatlanvásárlások 85%-ában négy kiemelkedő eseményt lehet megkülönböztetni: az első lakás vásárlása, a befektetési célú vásárlás, illetve a kisebb vagy nagyobb lakásba költözés – mondja Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője. Hozzáteszi, hogy ezen felül szintén nagyarányú (kb. 30%) az eladások között az örökölt ingatlanok értékesítése is, amely szintén illetékköteles. A múlt egy év adatai alapján szépen kirajzolódik, hogy a felsorolt élethelyzetekben milyen átlagáron történtek az adás-vételek, vagyis ténylegesen mekkora összeget lehet megspórolni a szerződés sürgetésével, vagy jövőre halasztásával.

Budapest

 

 

 

 

 

 

az eladott lakás átlagára (millió Ft)

a vásárolt lakás átlagára (millió Ft)

az illeték alapja (m Ft)

illeték, 2012

 illeték, 2013

kisebbe költözők esetén

14,1   

10,9   

3,2   

64 740

–     

nagyobba költözők esetén

12,5   

17,8   

5,4   

135 040 

215 040   

első lakásukat vásárlók esetén

 

10,8   

10,8   

352 880   

216 440   

örökölt ingatlan értékesítése esetén*

10,4    

 

10,4   

336 080   

416 080   

befektetésre vásárolt lakás esetén

 

13,6   

13,6   

464 760   

544 760   

 

 

 

 

 

 

 Vidék

 

 

 

 

 

 

az eladott lakás átlagára (millió Ft)

 a vásárolt lakás átlagára (millió Ft)

 az illeték alapja (M Ft)

iIlleték, 2012

 illeték, 2013

kisebbe költözők esetén

8,4   

7,4   

1,1   

21 520   

–     

nagyobba költözők esetén

9,0   

10,8   

1,8   

35 900   

71 800   

első lakásukat vásárlók esetén

 

7,9   

7,9   

234 600   

157 300   

örökölt ingatlan értékesítése esetén*

6,5   

 

6,5   

179 800   

259 800   

 Befektetésre vásárolt lakás esetén

 

8,3   

8,3   

251 160   

331 160   

*Örökölt ingatlanok esetén feltételeztük, hogy nem történik újingatlan-vásárlás.

A számokból látszik, hogy Budapesten a kisebbe költözők átlag 65 ezer Ft-ot tudnak az illetéken spórolni, ha a vásárlást jövőre halasztják, az első lakásukat vásárló fiatalok pedig 136 ezer Ft-ot. Vidéken a kisebbe költözőknek 22, az első lakást vásárlóknak pedig 97 ezer Ft-tal kell majd kevesebbet fizetniük. Az összes többi esetben, ha az lehetséges, érdemes még az idén megkötni a szerződést és eljárni a földhivatalnál.

A fenti számok arra is lehetőséget adnak, hogy nagyjából betekintsünk, mekkora többlet bevételre számíthat az államkassza az illetékváltoztatásból. A 2013-i tranzakciószámok esetén a 2010-től jellemző 90 ezres, éves ingatlanvásárlási nagyságrendet vettük alapul, illetve ugyancsak ennek az időszaknak a fővárosra vetített arányát, amely nagyjából 28%.

Budapest

 

 

 

 

 arány

 tranzakció

 illetékbevétel

kisebbe költöző vevők

10%

2504   

162 111 470   

nagyobba költöző vevők

13%

3170   

253 634 895   

első lakásukat vásárlók

36%

9067   

1 237 107 431   

befektetésre vásárlók

26%

6502   

520 193 861   

összes egyéb vásárlás

15%

3756   

289 776 959   

 

 

 

 

 vidék

 

 

 

 

arány

 tranzakció

 illetékbevétel

kisebbe költöző vevők

13%

8406   

180 891 214   

nagyobba költöző vevők

9%

5903   

211 926 950   

első lakásukat vásárlók

35%

22 843   

1 765 767 029   

befektetésre vásárlók

26%

16 747   

1 339 782 823   

összes egyéb vásárlás

17%

11 101   

752 955 594   

 

Az összegzésből kiderül, hogy a mérleg közelít a nullához, tehát többletbevétellel nem lehet számolni. Ha a jogalkotó szándéka azonban az volt, hogy az illetékterheket átcsoportosítsa és inkább a rászorulókat segítse, akkor ezt a célt a törvénymódosítással el lehet érni. Kérdés persze, hogy a kisebbe költözők és első lakásukat vásárlók erőre kapnak-e jövőre, mert ebben az esetben a mérleg akár negatívba is fordulhat. Erre azonban a jelenlegi piaci körülmények között kevés az esély.