Az ingatlanok illetékváltozásának hatásai

Az Országgyűlés számára október közepén benyújtott tervezet szerint a lakásvásárlásra vonatkozó kétkulcsos illeték egykulcsossá változnék, vagyis a 4 millió forintig eddig alkalmazott 2% is 4%-ra módosulna, miáltal egységessé válnék. Ezzel egyetemben azonban, ha a jövőben valaki kisebb lakásba költöznék, akkor a két tranzakció közötti különbözet után nem kellene illetéket fizetnie, illetve a 35 évesnél fiatalabb, első lakását vásárló is a teljes illetékalapra kapna 50% kedvezményt.

A Duna House már több mint egy éve vizsgálja az ingatlan adás-vételek okait mind eladói, mind pedig a vásárlói oldalon. Az említett illetékváltozás kapcsán konkrét összegeket lehet számolni a két illetékteher összehasonlításában, továbbá a KSH tranzakciószámai alapján akár az is kiszámítható, hogy a változtatás mennyit hozhat az államkasszának.

Az ingatlanvásárlások 85%-ában négy kiemelkedő eseményt lehet megkülönböztetni: az első lakás vásárlása, a befektetési célú vásárlás, illetve a kisebb vagy nagyobb lakásba költözés – mondja Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője. Hozzáteszi, hogy ezen felül szintén nagyarányú (kb. 30%) az eladások között az örökölt ingatlanok értékesítése is, amely szintén illetékköteles. A múlt egy év adatai alapján szépen kirajzolódik, hogy a felsorolt élethelyzetekben milyen átlagáron történtek az adás-vételek, vagyis ténylegesen mekkora összeget lehet megspórolni a szerződés sürgetésével, vagy jövőre halasztásával.

*Örökölt ingatlanok esetén feltételeztük, hogy nem történik újingatlan-vásárlás.

A számokból látszik, hogy Budapesten a kisebbe költözők átlag 65 ezer Ft-ot tudnak az illetéken spórolni, ha a vásárlást jövőre halasztják, az első lakásukat vásárló fiatalok pedig 136 ezer Ft-ot. Vidéken a kisebbe költözőknek 22, az első lakást vásárlóknak pedig 97 ezer Ft-tal kell majd kevesebbet fizetniük. Az összes többi esetben, ha az lehetséges, érdemes még az idén megkötni a szerződést és eljárni a földhivatalnál.

A fenti számok arra is lehetőséget adnak, hogy nagyjából betekintsünk, mekkora többlet bevételre számíthat az államkassza az illetékváltoztatásból. A 2013-i tranzakciószámok esetén a 2010-től jellemző 90 ezres, éves ingatlanvásárlási nagyságrendet vettük alapul, illetve ugyancsak ennek az időszaknak a fővárosra vetített arányát, amely nagyjából 28%.

Az összegzésből kiderül, hogy a mérleg közelít a nullához, tehát többletbevétellel nem lehet számolni. Ha a jogalkotó szándéka azonban az volt, hogy az illetékterheket átcsoportosítsa és inkább a rászorulókat segítse, akkor ezt a célt a törvénymódosítással el lehet érni. Kérdés persze, hogy a kisebbe költözők és első lakásukat vásárlók erőre kapnak-e jövőre, mert ebben az esetben a mérleg akár negatívba is fordulhat. Erre azonban a jelenlegi piaci körülmények között kevés az esély.