A Knauf Insulation szakemberei szerint az energiahatékonysági fejlesztések, így a szigetelés jelentősen csökkenti a fűtésköltséget, gázfűtés esetén évi több százezer forint megtakarítást eredményezve, így ezek a beruházások adják a probléma valódi, hatékony megoldását. 

A The European Fual Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység 50–125 millió embert érint Európában, ez a szám pedig a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt a közeli jövőben tovább növekedhet. A román háztartások jövedelmüknek átlagosan kb. 10%-át (akárcsak a britek!), a lengyel a hatodát, a cseh pedig huszadát fordítja energiaszámlák fizetésére; Németországban ez az átlag 6 százalék.

Tavaly a magyar háztartások átlagosan már összjövedelmük ötödét fordították energiaszámlákra, 380 ezer pedig a jövedelme legalább 34%-át költötték villany- és gázszámlákra, ami szakértők számítása szerint már az energiaszegénység küszöbértéke.

 

Energiaszegénynek akkor nevezhető egy háztartás, ha anyagi okok miatt nem képes kellő hőmérsékletűre fűteni lakását, illetve bevételeinek meghatározott arányánál többet költ energiaszámláira. Az energiaszegénységre pontos meghatározás az EU-tagállamok között eddig egyedül Nagy-Britanniában fogalmazódott meg: az energiaszámlákra fordított jövedelemarány országos középértékének kétszerese, ami a szigetországban 10%, Magyarországon pedig, az Energiaklub 2012-i kutatása szerint 34%.

 

A Nemzetközi Energiairoda adatai szerint Magyarországon, Európa többi országához hasonlóan, az energiaszámlák legnagyobb részét, 59%-át a lakóterek fűtése teszi ki, holott az épületek energiahatékonysági fejlesztésével nagymértékben csökkenthető.

„Az energiaszegénységet a lakosság energiahatékonysági beruházásainak segítésével lehet orvosolni, ahelyett, hogy nem fenntartható módon támogatjuk a lakossági energiaárakat” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Szigeteléssel, ajtó-, ablakcserével és korszerű fűtésrendszerrel a lakástulajdonosok évtizedekre csökkenthetik az energiaszámlát” – tette hozzá a szakember.

 

A TÁRKI adatai szerint 2011-ben a magyar lakosság negyede, 2,5 millió ember élt olyan háztartásban, amely elmaradt a rezsi-, lakbér- vagy hiteltörlesztéssel. A rezsiköltségekbe történő, időszakos állami beavatkozás nem oldja meg, csak elfedi a problémát, időszakos segítséget nyújtva a háztartásoknak. Sokkal nagyobb lépés a lakosság számottevő részét érintő energiaszegénység megszüntetéséhez az a néhány energiahatékonysági befektetés (mindenekelőtt a hőszigetelés), amellyel nem csupán a rezsiszámla, hanem a valós energiafogyasztás is nagymértékben redukálható. A szakszerű hőszigetelés ugyanis 30–40%-kal is csökkentheti az energiafogyasztást, a befektetés pedig 2–4 év alatt megtérül.

 

A KSH tavalyi adatai szerint a magyar háztartások átlagosan havi 73 ezer forintot költenek rezsire, melyből a fűtésköltség átlagosan 42 ezer forint. A 10%-os rezsicsökkentés, ha minden része megvalósul, átlagosan tehát 7300 forintra rúghat. A hőszigetelés viszont átlagosan havonta 15 000 forint megtakarítást eredményez.

 

Az energiaszegénységet bemutató és meghatározó, az Energiaklub által készített kutatás szerint a probléma legmarkánsabban a vidéken, családi házban élő, gázfűtést alkalmazó, nyugdíjas lakosokat érinti. Súlyosbítja az időskori jövedelemcsökkenés.

Az energiahatékonysági fejlesztések gázfűtéses családi ház esetén, évente akár néhány százezer forint kiadáscsökkenéssel járhatnak. A szigetelés révén megtakarított pénz az egyik legjobb nyugdíj-előtakarékosságként is értelmezhető.