A bélyegkisíven és a 85 Ft névértékű sorozaton szereplő motívumok eredetije múlt század eleji gyűjtésből származik, fehér írásos, pirosra festett gyimesi, csiki és háromszéki motívumok. A technikai és színbeli átfogalmazások emelik ki a motívumok nagyszerűségét, ritmikusságát, mozgalmasságát. Ugyanakkor látványosan megmutatkozik archaikusságuk, kultikus mivoltuk.
A virágos minták előzményeaz erdélyireneszánsz motívum kincsében keresendő. Az egyes minták többértelműek is lehetnek, ami ékes bizonyítéka a Kárpát-medencei mintakincs fantasztikus változatosságának, a tojásdíszítő asszonyok, lányok esztétikai kifinomultságának, az évszázados hagyományok nemes ápolásának.
A110 Ft névértékű sorozat fő motívuma a Kárpát-medence gyimesi tájegységéről származó piros alapszínű tojáshím, derékban széles osztósávval, felirata „Krisztus halleluja”. Fent és lent 8 részre van osztva, a sávokban rendezett dupla csillagmotívum elnevezése „tőtőtt rózsa bűtűbe írva”, azaz a csillagot a tojás két végére írják. A piros-fekete színállással a tojásíró kiemeli és megerősíti a főmotívumot, ugyanakkor felidézi a székely hagyományos színeket, a piros fekete rokolyákat, a pünkösdi szélben lobogó templomi zászlókat, a székely gyászt. Az egyik legvallásosabb terület Gyimes, ahol a mai napig minden lányos háznál „írják” a tojásokat. A Kárpát-medencében egyedülálló archaikus mintakinccsel rendelkezik, ezek változatai többszáz különböző, ugyanakkor bámulatosan összehangolt rendszere a „gyimesi tojásírás”.
A zengővárkonyi míves tojásgyűjteményben a kicsiny fürjtojástól a testes strucctojásig mintegy harmincféle módszerrel díszített egyedi alkotások, valamint különlegesen szép iparművészeti darabok is találhatók. Minden kiállított alkotás különleges, egyedi harmóniájával, a szépség igézetével ragadja meg a szemlélőt. (F: Dr. Nienhaus Rózsa míves tojásmúzeum alapító-tulajdonos)
Wagner és Verdi hangos bélyegen
Richard Wagner és Giuseppe Verdi születésének 200. évfordulója tiszteletére „hangos” bélyeget hoz forgalomba a Magyar Posta. A kibocsátás attól különleges, hogy magyar postabélyegen most első alkalommal jelenik meg a QR-kód. Okostelefon és internet segítségével a Magyar Állami Operaház honlapján található hangzó és olvasható bicentenáriumi információkat érhetik el az érdeklődők.
A bélyegkép középpontjában a portrék, a háttérben a zeneszerzők – A Rajna kincse, illetve az Aida – műveire utaló grafikai kompozíciók láthatók. A bélyegkisívek Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész tervei szerint 50 ezer példányban az ANY Biztonsági Nyomdában készültek.
Wilhelm Richard Wagner (Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző, karmester, esztéta, a német opera megreformálója. Rendszeres zeneoktatásban sohasem részesült, a legfontosabbakat Theodor Weinlingtől, a lipcsei Tamás-templom karnagyától sajátította el. Zeneszerzőként operái tették halhatatlanná, bár számos más területen is alkotott (színpadi kísérőzenék, zenekari-, kamarazenei- és kórusművek, dalok, áriák, zongoradarabok, -átiratok és hangszerelések). Zenéjének a Gesamtkunstwerk (szöveg, zene és színpadi cselekmény elválaszthatatlan egysége), a vezérmotívum-technika következetes alkalmazása, a végtelen dallam, és a deklamáló stílusú énekbeszéd a jellemzője.
Giuseppe Fortunino Francesco Verdi (Le Roncole, 1813. október 10. – Milánó, 1901. január 27.) az egyik leghíresebb 19. századi olasz zeneszerző, az opera kimagasló egyénisége. Művészetének fejlődése Rossini, Bellini, Donizetti művészetéből ágazott ki, áttörte korának bel canto kliséit, és a zenedráma szolgálatába állította az éneket. Korabeli kritikusai éppen emiatt zenéjét gyakran nyersnek, csiszolatlannak minősítették. Hatása óriási, a századforduló olasz operaszerző nemzedékére, Puccinire és kortársaira gyakorolt közvetlen hatásán túl erősen hatott az opera 20. századi fejlődésére is. Műveit ma is nagy sikerrel játsszák világszerte, és néhány részletük igazi slágerré vált. (F: hu.wikipedia.org)
Idegenforgalom: a margitszigeti víztorony
A Magyar Posta „Idegenforgalom” forgalmi bélyegsorozata a margitszigeti víztornyot ábrázoló címlettel bővül. A bélyeg érdekessége, hogy a budapesti XIII. kerület 75. évfordulóját a bélyeg ívszélén található felirat dokumentálja. Az újdonság Domé Eszter grafikusművész tervei szerint a Pénzjegynyomdában készült. A bélyeg elkészítéséhez szükséges fotóanyagot Budapest Főváros Levéltára bocsátotta rendelkezésre.
A margitszigeti víztorony a Margitszigeti Szabadtéri Színpad mellett áll. 1911-ben Zielinski Szilárd tervei alapján épült. A „vasbeton atyjának” is nevezett építész a korabeli Budapest biztonságos vízellátása szempontjából fontos víztornyot akkor még újdonságszámba menő technológiával építette. A torony 5 méteres alapzaton áll, földszintjének padlója 9 méterrel van a Duna 0 szintje fölött; a torony 57 méterre magasodik a környező terep fölé. Bár a legfelső látogatható szint, a kupolaterem padlója csupán27 métermagasan van, onnan is nagyszerű kilátás nyílik a szigetre és Budapestre.
A második világháborúban katonai objektum volt a torony, ablakait bebetonozták, csak lőréseket hagytak. Az építmény 1944-ben megsérült; felújítása 1947-ben kezdődött és sokáig elhúzódott. Eredeti rendeltetését a víztorony 1962 után már csak részlegesen töltötte be; ma is Budapest és a Fővárosi Vízművek szimbolikus épülete. 1977-ben védetté nyilvánították. 1983-ban, majd 2003-ban felújították, területén 1986-tól időszaki kiállítások láthatók. (Forrás: hu.wikipedia.org)
